Megvannak az eredmények - nyilvánosságra hozták a pótfelvételi ponthatárait

Ma derültek ki a pótfelvételi jelentkezés ponthatárai. Mutatjuk, milyen pontok kellettek a sikeres felvételihez.

  • Eduline

Mától nyilvánosak a pótfelvételi ponthatárai - ha megadtátok a mobilszámotokat, valószínűleg már meg is kaptátok az eredményeteket tartalmazó sms-t, ezen kívül pedig a Felvi-profilotokban is megnézhetitek az eredményeket.

A 2021-es pótfelvételi ponthatárait itt találjátok.

Ne feledjétek, a pótfelvételi ponthatárai nem lehetnek alacsonyabbak a jogszabályi minimumponthatárnál, amely az alap- és osztatlan szakokon 280, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon 50 pont. Fontos szabály az is, hogy ha egy adott szakot (ugyanabban a költségtérítési formában, ugyanabban a munkarendben, oktatási helyszínen, intézményben) a 2021-es általános felvételin is meghirdették, akkor a pótfelvételi ponthatára nem lehet alacsonyabb az általános felvételi eljárásban közzétett limitnél.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.