Több szakon is 400 felett húzták meg a ponthatárt az NKE-n, de így is majdnem 2000-en kezdhetnek ősszel

24 százalékkal többen jelentkeztek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (NKE) idén, mint egy évvel korábban, a felvételizők 71 százaléka első helyen jelölte meg az intézményt. Végül 1928 jelentkezőnek sikerült bejutnia a képzésekre.

  • Tóth Alexandra

A legtöbben, 942-en az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon kezdik meg tanulmányaikat szeptembertől. A karon induló szakok közül a nemzetközi igazgatási szak most először angol nyelven is meghirdetett képzésén 420, a magyar nyelvűn 407 pontra volt szükség a bejutáshoz, a közigazgatás-szervező szakhoz viszont már 346 pont is elég volt.

Az államtudományi osztatlan képzésen 329 pont volt a limit, a mesterszakok közül az International Public Service Relations angol nyelvű képzésére 76, a nemzetközi tanulmányok szakra 68 pont.

A Rendészettudományi Karon 574 elsőéves kezd. Az alapszakok közül a bűnügyi, bűnügyi igazgatási és rendészeti igazgatási képzésen bőven 400 feletti pontszám kellett a bejutáshoz, de a rendészeti és katasztrófavédelmi képzésnél is volt olyan szakirány, ahol több mint 340 pontra volt szükség.

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon 324 elsőéves kezd ősszel. A karra tavaly átkerült nemzetközi biztonság- és védelempolitika képzésen 433 pont kellett, a honvédtiszti alapképzésen oedig 280-344 között volt a ponthatár.

A Víztudományi Karon 88-an kezdhetik meg első tanévüket, itt a környezetmérnöki és vízügyi üzemeltetési mérnöki szakokon 310 pont kellett a férőhelyhez.

Az NKE többi képzésének a ponthatárait, illetve más egyetemek és főiskolák ponthatárait itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.