Itt a lista: ezekre a szakokra jutott be a legtöbb felvételiző

Mérnökinformatikus, ápolás és betegellátás, gazdálkodási és menedzsment – erre a három alapszakra jutott be a legtöbb jelentkező a 2021-es felvételin.

  • Eduline/MTI

A legtöbb jelentkezőt, 1824-et mérnökinformatikus alapszakra vették fel, ezt követi 1817 elsőévessel az ápolás és betegellátás, illetve 1784 gólyával a gazdálkodási és menedzsment.

Osztatlan tanári képzésre 1534-en jutottak be, míg programtervező informatikusnak 1448-an tanulhatnak alapképzésen. Általános orvos osztatlan képzésen 1125-en, gazdaságinformatikus alapszakon 1022-en kezdhetik meg a tanulmányaikat. A nemzetközi gazdálkodás alapképzésre 989-en, a gépészmérnöki alapszakra 971-en, a pszichológia alapszakra 955-en jutottak be.

A Pont Ott Partin ismertetett adatok szerint a legmagasabb pontszámot, 472-t a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakján és az Eötvös Loránd Tudományegyetem osztatlan jogászképzésén kellett elérni. Ezt követi a Budapesti Corvinus Egyetem angol és magyar nyelvű nemzetközi tanulmányok képzése (468 és 467). A dobogó harmadik fokán a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment képzése áll 466 ponttal, amit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász képzése követ (463).

Valójában ennél magasabb ponthatárok is születtek, az ELTE matematika-olasztanár szakján 492 az idei ponthatár (igaz, erre a szakpárra mindössze egy hallgató jutott be, ő mindenesetre kitűnő eredménnyel végezhette el a középiskolát).

Az összes 2021-es ponthatárt itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.