Hogyan szerezhettek két különböző pontszámot a felvételiben?

Alig van pár nap a ponthatárokig, így egyre többen kérdezitek tőlünk, hogy fordulhat elő, hogy különböző pontszámokat kaptok a megjelölt szakokra? Ti kérdeztétek, mi válaszolunk.

  • Csik Veronika

Mivel minden szakon más-más érettségi követelmények vannak, ezért elképzelhető, hogy az egyik képzésen a matek- és a töriérettségi, a másik szakon pedig a magyar- és a töriérettségi eredményeiteket veszik figyelembe. Ennek köszönhetően a jelentkezési helytől függ, hogy hány pontot számol nektek a kalkulátor.

Még látványosabb lehet az eltérés a pontszámaitok között, ha alapszakon kívül felsőoktatási szakképzést is megjelöltetek, ugyanis ezekre a képzésekre más pontszámítási szabályok vonatkoznak, mint az alap- és osztatlan szakokra. A minimumponthatár az alapszakoknál megszokott 280 helyett csupán 240, amibe csak az emelt szintű érettségi többletpontjai számíthatók bele - vagyis más többletpont (például nyelvvizsga, versenyeredmény, szakmai vizsga vagy hátrányos helyzetért járó pont) nélkül kell elérnetek a 240 pontot. A minimumponthatárokról itt olvashattok el mindent.

Ha még nem számoltátok ki a pontjaitokat, akkor itt megtehetitek. A 2021-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.