Pontszámító kisokos: 5+1 dolog, amire érdemes figyelnetek, mielőtt kalkulálnátok

1. Először is a legfontosabb: mennyi a maximum?

Ahogyan a korábbi években, úgy az idei felvételin is legfeljebb 500 pontot gyűjthettek – kivéve, ha mesterképzésre jelentkeztetek, akkor 100 pont a maximum.

2. Miből adódik ez össze?

A maximális pontszám „első” 200 pontját a tanulmányi eredmények teszik ki. Ebből 100 pontot a középiskolai osztályzatok adnak: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy, legalább két évig tanult (vagy két, legalább egy évig tanult) természettudományos tantárgy utolsó két év végi jegyeit adják össze, majd szorozzák meg kettővel. A másik 100 pontot az érettségi bizonyítványban szereplő eredmények átlaga teszi ki. Méghozzá úgy, hogy a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, illetve az idegen nyelv hiánya esetén egyéb érettségi vizsgatárgy) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy legjobb százalékos eredményeinek átlagát kell egész számra kerekíteni.

A „második” 200 pontot két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből számítják ki – érettségi vizsgatárgyanként maximum 100-100 pont kapható. Itt azt is figyelembe veszik, hogy az adott szakon mely vizsgatárgy/vizsgatárgyak kötelezőek vagy választhatóak. Például hiába értétek el biológiából a legjobb eredményt – mondjuk 95 százalékot –, ha az adott szakon ez nem szerepel az érettségi követelmények között, akkor nem számítható be a pontokba.

A további 100 pontot pedig a többletpontok – emelt szintű érettségi, nyelvvizsga, verseny- vagy sporteredmény, szakképesítés, felsőfokú szakképzés – teszik ki. Fontos, hogy a 100 pont a maximum, amit pluszpontként elszámolnak, még abban az esetben is, ha ennél többre lennétek jogosultak.

Mesterképzésen kicsit más a helyzet, ott a pontszámítás részletes szabályait az egyetemek, főiskolák külön-külön határozzák meg, viszont esélyegyenlőség jogcímen – azaz hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért – mindenképpen kaphattok legalább egy, de legfeljebb tíz többletpontot. Ezeken kívül általában beleszámít a pontozásba a már megszerzett oklevél minősítése, vagy éppen átlaga, a záróvizsga eredménye, valamint mérvadó szokott lenni a felvételi vizsga – amely a legtöbb mesterszaknál kötelező – vagy a motivációs beszélgetés eredménye is. Ezekről bővebben az egyetem vagy főiskola honlapján tudtok tájékozódni.

3. Hányféleképpen lehet a pontokat kiszámítani?

A felvételi pontok kiszámításának két módja van. Az első: az 500 pont a tanulmányi pontok (maximum 200) pont és az érettségi pontok (maximum 200 pont) összegéből áll, hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont). A másik mód, népszerű nevén a duplázás az érettségi pontok kétszerezését jelenti (maximum 400 pont), hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont). Így szintén elérhető a maximális 500 pont.

Jó hír azonban, hogy a pontszámot automatikusan a számotokra legkedvezőbb módon számolja ki a felvételi rendszer. Így nektek nem kell azon agyalnotok, hogy melyik érettségi eredményeit kellene dupláznotok, vagy éppen számolgatni, hogy hogyan lenne a legjobb. Tehát nem ti dupláztok majd, hanem a pontotok alakul úgy, hogy a lehető legtöbbet kaphassátok.

4. De mégis mennyi a minimum, amit el kell érnetek?

Alap-, valamint osztatlan szakok esetén a minimumponthatár 280 pont, amit az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek, de más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele.

Felsőoktatási szakképzéseken 240, mesterképzésen pedig 50 pont a minimum. Előbbinél csak az emelt szintű érettségiért járó többletpont számítható bele ebbe a minimumba.

Fontos: ezeket a ponthatárokat mindenképpen el kell érnetek, különben sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem tanulhattok tovább a felsőoktatási intézményekben. 

5. Mit jelent az előzetes ponthatár?

Több alap- és osztatlan szakon is szoktak előzetes ponthatárokat húzni - például a népszerű gazdasági képzéseken, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, fogorvosi szakon, de a jogi karokra készülőknek is figyelniük kell az előzetes limitre. Ez azt jelenti, hogy ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha eléritek ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak. Ide kattintva nézhetitek meg az idei számokat.

Emelkedhetnek ezek a ponthatárok? Igen, előfordult már a korábbi években is, hogy a jelentkezők száma és teljesítménye alapján emelkedtek néhány ponttal az előzetes ponthatárok.

+1. Mi történik, ha több szakon is eléritek a ponthatárt?

Előfordulhat, hogy több képzésen is sikerül megugranotok az idei lécet, de akkor is csak egyetlen szakra kerülhettek be, méghozzá a jelentkezési sorrendetekben szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszámotok eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt. Ez tehát azt jelenti, hogy ha az első és a második helyen is sikerült megugranotok a ponthatárt, akkor is csak az elsőnek megjelölt képzésre iratkozhattok be, utólag már nincs lehetőség módosításra.

Hol számolhatjátok ki a pontotokat?

Még nem néztétek meg, hogy várhatóan hány pontotok lesz a felvételin? Akkor itt az ideje, hogy kipróbáljátok a pontszámító kalkulátorunkat. Ennek használatáról itt írtunk korábban.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.

Mikor nem indul el egy meghirdetett szak?

Bizony, ez is előfordulhat, de ne izguljatok, a nagy és népszerű szakok esetében ez nem olyan népszerű lépés.