Milyen szempontok alapján rangsorolják a mesterképzésre felvételizőket?

Ha mesterképzésre jelentkeztetek, akkor számolnotok kell azzal, hogy rátok teljesen más pontszámítási szabályok vonatkoznak, mint az alap- és osztatlan szakokra felvételizőkre.

  • Csik Veronika

MA- vagy MSc-szakra 2021-ben is maximum 100 pontot gyűjthettek, a minimumponthatár pedig idén is 50 - tehát, ha ennél kevesebb pontotok van, akkor sem állami ösztöndíjasként, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg a tanulmányaitokat mesteres hallgatóként. Azt azonban, hogy ennél a pontszámításnál mi a szabály, az egyetemek külön-külön határozzák meg, így a honlapjukról tudtok pontosan tájékozódni.

Esélyegyenlőség jogcímen maximum tíz pontot kaphattok, a többit azonban az egyetemek, főiskolák határozzák meg. Általában beleszámít a pontozásba a már megszerzett oklevél minősítése, vagy éppen átlaga, a záróvizsga eredménye, valamint mérvadó szokott lenni a felvételi vizsga - amely a legtöbb mesterszaknál kötelező - vagy motivációs beszélgetés eredménye is.

Fontos, hogy a felvételitek értékelése független attól, korábban melyik egyetemen szereztétek az okleveleteket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.