Ezekért a szakokért izgulnak majd a legtöbben: a top 10 képzés a 2021-es felvételin

Napról napra közeledik az idei ponthatárhúzás napja. Nézzük, melyik szakokra szeretnének bekerülni a legtöbben - itt lesz a legnagyobb verseny.

  • Csik Veronika

Úgy tűnik, továbbra is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak az egyetemeken - 2021-ben összesen 10361-en jelentkeztek erre az alapképzésre, közülük több mint 7615-en állami ösztöndíjas formában jelölték meg ezt a szakot. A második legnépszerűbb alapszak a kereskedelem és marketing 6747 jelentkezővel, a harmadik a pszichológia 5854 felvételizővel. Mutatjuk az idei top 10-es listát és a jelentkezőszámokat:

  1. gazdálkodási és menedzsment (10361)
  2. kereskedelem és marekting (6747)
  3. pszichológia (5854)
  4. ápolás és betegellátás (5006)
  5. mérnökinformatikus (4980)
  6. nemzetközi gazdálkodás (3854)
  7. pénzügy és számvitel (3788)
  8. programtervező informatikus (3747)
  9. kommunikáció- és médiatudomány (3683)
  10. gazdaságinformatikus (3512)

Érdekesség, hogy 2021-ben nincs a top tízben a turizmus-vendéglátás, a szak csak a 11. lett 3391 jelentkezővel. A gépészmérnöki szak a 12., a gyógypedagógia 13. lett idén. Népszerű ezeken kívül az óvodapedagógus, a nemzetközi tanulmányok és az anglisztika is. Sőt, a jogászképzések is tarolnak - összesen 8 ezren jelentkeztek jogi alap-, osztatlan és mesterszakokra a 2021-es felvételin, ezzel kilencéves rekord dőlt meg.

Idén több mint 10 ezerrel jelentkeztek többen alap- vagy mesterképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre, mint tavaly. A 101 878 jelentkező több mint 11 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, akkor ugyanis alig több mint 91 ezren felvételiztek valamelyik egyetemre vagy főiskolára: húsz éve nem volt olyan alacsony a továbbtanulók száma, mint tavaly.

Az idei felvételivel kapcsolatos legfrissebb híreinket itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.