Még több ezer diák vizsgázik: középszintű szóbelikkel zárul az idei érettségi szezon

Ma kezdődik az érettségi utolsó felvonása, indulnak a szóbelik. Tömeg azonban idén sem lesz középszintű vizsgákon.

  • Csik Veronika

Az emelet szintű vizsgák után, amiket június 3. és 10. között tartottak, most kezdődnek a középszintű feleletek. Az írásbeli érettségiket önhibájukon kívüli 359-en hagyták ki, ők az írásbeli vizsgát ebben az időszakban szóbelivel pótolhatják – közölte korábban az Oktatási Hivatal (OH).

Kik szóbelizhetnek pontosan?

1.) Javítás szóban

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint bármely vizsgatárgyból tett középszintű érettségi esetén lehet szóbeli, feltéve ha az írásbelin megvan a tizenkettő százalék (de a huszonöt százalékhoz még kell egy kicsi), így az ott szerzett eredménnyel a vizsga még sikeres lehet. Azonban, a nem bukáshatáron billegők, nem javíthatnak szóban, hiszen a szóbeli vizsgákat alapvetően nem tartanak idén.

2.) Pótlás szóban

Azok, az utolsó évükben érettségiző, azaz végzős középiskolások, akik nem tudtak részt venni (betegség vagy karantén miatt) az írásbeliken, szintén szóban pótolhatnak.

Kell maszk a szóbelin?

A vizsgabizottságnak és vizsgán közreműködőknek a maszk viselése kötelező. A diákoknak az épületben, a várakozás alatt kötelező, a szóbeli vizsgán a felkészülés ideje alatt ajánlott, de nem kötelező, a szóbeli felelet során nem kötelező. Szintén él az a szabály is, hogy a teremben a minimum 1,5 m távolságot kell tartani - áll az idei érettségi speciális szabályainak listájában.

Hány diákot érint összesen?

Az írásbelik májusban értek véget, több mint 110 ezren vettek részt rajtuk. Ahogy tavaly is, 2021-ben is csak kivételes esetekben lehet szóbelizni, az OH tájékoztatása szerint alig 10 ezer szóbeli lesz. A középszintű szóbeli vizsgákat június 14. és 25. között tartják majd.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.