Akik nem tudtak elmenni, szóban pótolhatnak, de úgy tűnik, idén sem lesz sok szóbeli vizsga.
Bár korábban az Eduline-nak azt válaszolták, nincs központi adat, most mégis nyilvánosságra hozták a számokat. Az írásbeli érettségiket önhibájukon kívüli 359-en hagyták ki, ők az írásbeli vizsgát szóbelivel pótolhatják – közölte az Oktatási Hivatal (OH) a Népszavával a lap pénteki számában megjelent cikk szerint. Az említett okok közé tartozik a koronavírus-fertőzés vagy a karantén.
Az írásbelik májusban értek véget, több mint 110 ezren vettek részt rajtuk. Ahogy tavaly is, 2021-ben is csak kivételes esetekben lehet szóbelizni, az OH tájékoztatása szerint alig 10 ezer szóbeli lesz. A középszintű szóbeli vizsgákat június 14. és 25. között tartják majd.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
