Azt ugyan nem tudjuk, hogy hány végzőst érint a kérdés, de ma még beadhatjátok a kérelmet a pótszóbeli érettségikre, ha nem tudtatok elmenni az írásbelire - ennek hiányában törlik a jelentkezéseteket.
Az érintett érettségizők számáról a vizsgaszervező intézmények rendelkeznek információval, a vizsga pótlásáról a vizsgaszervező intézménynek kell gondoskodnia
- írta az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére. Azt szerettük volna megtudni, hány diákot érintenek a pótszóbeli vizsgák, és milyen rendszerben szervezik majd meg a pótlásokat.
A rendeletből ugyanis nem derül ki, hogy ha a pótlás több vizsgatárgyat is érint, akkor miként járnak majd el a pótszóbelik számát illetően - több nap lesz-e a vizsgákra vagy egy nap alatt kell mindent pótolni a korábban távolmaradóknak. Az OH válasza alapján ez a vizsgákat szervező intézmények hatáskörébe tartozó döntés.
Azt azonban tudjuk, hogy az írásbelit kihagyni kényszerült végzősök ma még beadhatják a kérelmeket legkésőbb 16 óráig. Ne feledjétek a határidő jogvesztő. Csak azokat érinti a pótlehetőség, akik önhibájukon kívül (tehát betegség, karantén vagy a járvány miatt igazolható okoból) nem vehettek részt az érettségi vizsgán. A lehetőséggel csak az utolsó évükben érettségiző, azaz végzős középiskolások élhetnek - nekik ez az egyetemi felvételi miatt kifejezetten fontos.
Az is nagyon fontos - emeli ki az OH -, hogy a megfelelő intézménybe nyújtsátok be a kérvényt. A vizsgajelentkezést fogadó intézmény neve megtalálható a jelentkezési lapon vagy a visszaigazoláson a lap tetején, a felső sávban - emelik ki. Ha egy hivatalban jelentkeztetek eredetileg érettségire, akkor csak valamelyik kormányhivatalba tudjátok most is beadni kérelmet.
Ezt követően az igazgató a döntéséről legkésőbb 2021. június 1-jéig online értesítenek majd benneteket, valamint – ha emelt szintű szóbeli vizsgát engedélyeztek – a vizsga megszervezéséért felelős kormányhivatalt.
Hogy számolják a felvételi pontokat?
A rendelet kitér arra is, hogy ebben az esetben szóbeli vizsga eredményéből is számítható érettségi pont. Így a vizsgátok írásbeli nélkül is teljesértékű lesz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
