A tegnap esti Magyar Közlönyben megjelent rendelkezések szerint változik a 2021-es felvételi pontszámítási szabálya.
Eltérően az általános szabályoktól - ahol csak a komplex nyelvvizsga ért többletpontot -, idén az írásbeli vagy a szóbeli részvizsgáért is kaphattok többletpontot méghozzá a következő rendszerben:
A szóbelik esetén a B2-es vizsga 14 pontot vagy egy C1-es szóbeli 20 pluszpontot ér.
Ez a rendelet a járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályvesztésekor szintén hatályát veszti majd, de addig is a 2021-es általános felvételi eljárásban a pótfelvételi eljárásban élő szabályokat is felülírja.
Arról azonban nem esik szó a közlönyben, hogy a kormány döntött-e a végzős egyetemistákat érintő nyelvvizsga-amnesztia ügyében. Pedig sok egyetemen már elkezdődött a záróvizsga-időszak, de a végzős egyetemisták és főiskolások még mindig nem tudják, nyelvvizsga nélkül is megkaphatják-e majd a diplomájukat.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, "megfontolják" a nyelvvizsga-amnesztia kérdését, hiszen tavaly is lehetővé tették a hallgatóknak, hogy nyelvvizsga nélkül átvehessék a diplomájukat. A mai kormányinfón elő sem került a téma, így nem tudni, a kormány valóban fontolóra vette-e a kérdést vagy még nem volt terítéken az idei nyelvvizsga-amnesztia.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
