Az előzetes ponthatárok nem minden esetben véglegesek: hogyan változhatnak a pontok?

Olyan szakot is megjelöltetek, ahol van előzetes ponthatár? Úgy számoljátok, hogy simán megugrottátok a limitet? Fontos tudnotok, hogy még ezeken is változtathatnak.

  • Csik Veronika

Idén is több alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárt, ami azt jelenti, ezeken a szakokon csak akkor kerülhettek be állami ösztöndíjas helyre, ha eléritek ezt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak.

Azonban ne feledjétek, az előző években is előfordult, hogy az előzetes ponthatárokon módosítottak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján. Ez akár néhány ponttól kezdve, 30-40 pontos emelkedést is jelenthet, persze az is lehet, hogy nem változik a végleges ponthatár az előzeteshez képest.

Mi történik akkor, ha ezt nem sikerül elérnetek, de a felvételi minimumot igen? Ettől függetlenül felvehetnek-e benneteket állami képzésre, vagy csak önköltségesre kerülhettek be?

Abban az esetben, ha legalább 280 pontotok van – hiszen 2021-ben is ennyi a minimumponthatár az alap- és osztatlan képzések esetén –, akkor természetesen felvehetnek titeket állami képzésre. De ennek persze az a feltétele, hogy olyan megjelölt szakról legyen szó, ami államilag támogatott formában is elindul és sikerül megugranotok a végleges ponthatárt, amit várhatóan 2021. július 22-én húznak majd meg.

Ha viszont nem sikerül a minimum ponthatárt – azaz 280 pontot – elérnetek, akkor sajnos sem államilag támogatott, sem önköltséges formában nem vesznek fel benneteket felsőoktatási intézménybe.

Arról, hogy mi a különbség az előzetes és a minimumponthatárok között, itt írtunk le mindent. A 2021-es felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.