Jó hír a felvételizőknek: idén nem emelkedtek az előzetes ponthatárok

2020-ban több szakon is komolyan csökkentek az előzetes ponthatárok, és a felvételizők nagy örömére idén sem változtak sokban. Mutatjuk, kiknek kell megugrani ezeket a ponthatárokat.

  • Csik Veronika

Kereskedelem és marketing, kommunikáció- és médiatudomány, anglisztika, általános orvosi, gazdálkodási és menedzsment, szabad bölcsészet - többek között ezeken a szakokon vannak 2021-ben is előzetes ponthatárokat.

A tavalyi csökkentés után - akkor 400 pontban maximalizálták az előzetes ponthatárokat -, idén sincsen 400-nál magasabb előzetes ponthatár.

Ebben a táblázatban megnézhetitek, melyik szakokon és hány ponttal kel számolnotok:

Ezeket a ponthatárokat azoknak a felvételizőknek kell megugraniuk, akik a listában szereplő szakokra jelentkeznek. Nem számít melyik egyetemen jelöltétek meg a képzést, minden esetben vonatkozik rátok. Az érintett 40 szakon csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt.

Előzetes vagy végleges? Az elmúlt években többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárokon változtattak a ponthatárhúzáskor, a legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt pár ponttal emelkedett a limit, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett.

Arról, hogy mi a különbség az előzetes és a minimumponthatár között, itt írtunk le mindent.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.