Arról már számtalanszor írtunk, hogy 2021-ben is kötelező legalább egy emelt szintű érettségi ahhoz, hogy alap- vagy osztatlan képzésre bekerülhessetek. De mi történik akkor, ha ez nem úgy sikerült, ahogy terveztétek?
Korábban már beszámoltunk róla, hogy az idei érettségirendelet szerint a kijavított írásbeliket 2021. május 31-én (hétfőn) vagy június 1-én (kedden) nézhetitek meg. Így sokan már ma elkezdhettek kalkulálni a pontokkal, ezért érdemes néhány kérdést tisztáznunk.
Mi történik akkor, ha nem értétek el a 45 százalékot az emelt szintű érettségin?
Természetesen attól még lehet sikeres a felvételitek és bekerülhettek a felsőoktatásba. Ez a százalék ugyanis a többletpontok szempontjából fontos, hiszen minimum ennyit kell elérnetek ahhoz, hogy megkapjátok az 50 pluszpontot. De ez sem jár minden esetben, ugyanis a 45 százalékos eredményen kívül az is fontos, hogy a felvételin az adott tárgyból számítsák az érettségi pontokat.
Arról azonban nem szabad megfeledkeznetek, hogy az emelt szintű érettségi vizsgátok is csak akkor sikeres, ha legalább 25 százalékot elértetek. Az ötöshöz a pontok 60 százalékát kellett megszereznetek. A további százalékokról és érdemjegyekről itt írtunk korábban. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, hogy a fő tárgyakból - azaz magyarból, matekból, töriből, illetve idegen nyelvből - pontosan hány pontot szerezhettek összesen, itt találjátok az összefoglaló cikkünket.
Miért fontos az érettségi eredmény a felvételinél?
Ha alap- vagy osztatlan szakra felvételiztek, összesen 500 pontot szerezhettek. A tanulmányi eredmények 200 pontot, az érettségi szintén maximum 200 pontot ér, valamint 100 pluszpontot kaphattok. Azt, hogy 2021-ben miért jár többletpont, itt találjátok. Ha pedig az érettségi eredményeitek függvényében már számolgatnátok, hány ponttal vágtok neki a felvételinek, itt próbálhatjátok ki a pontszámító kalkulátorunkat.
Az idei felvételiről itt nézhetitek meg a legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
