45 százalék alatti emelt szintű érettségivel is bejuthattok az egyetemre?

Arról már számtalanszor írtunk, hogy 2021-ben is kötelező legalább egy emelt szintű érettségi ahhoz, hogy alap- vagy osztatlan képzésre bekerülhessetek. De mi történik akkor, ha ez nem úgy sikerült, ahogy terveztétek?

  • Tóth Alexandra

Korábban már beszámoltunk róla, hogy az idei érettségirendelet szerint a kijavított írásbeliket 2021. május 31-én (hétfőn) vagy június 1-én (kedden) nézhetitek meg. Így sokan már ma elkezdhettek kalkulálni a pontokkal, ezért érdemes néhány kérdést tisztáznunk.

Mi történik akkor, ha nem értétek el a 45 százalékot az emelt szintű érettségin?

Természetesen attól még lehet sikeres a felvételitek és bekerülhettek a felsőoktatásba. Ez a százalék ugyanis a többletpontok szempontjából fontos, hiszen minimum ennyit kell elérnetek ahhoz, hogy megkapjátok az 50 pluszpontot. De ez sem jár minden esetben, ugyanis a 45 százalékos eredményen kívül az is fontos, hogy a felvételin az adott tárgyból számítsák az érettségi pontokat.

Arról azonban nem szabad megfeledkeznetek, hogy az emelt szintű érettségi vizsgátok is csak akkor sikeres, ha legalább 25 százalékot elértetek. Az ötöshöz a pontok 60 százalékát kellett megszereznetek. A további százalékokról és érdemjegyekről itt írtunk korábban. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, hogy a fő tárgyakból - azaz magyarból, matekból, töriből, illetve idegen nyelvből - pontosan hány pontot szerezhettek összesen, itt találjátok az összefoglaló cikkünket.

Miért fontos az érettségi eredmény a felvételinél?

Ha alap- vagy osztatlan szakra felvételiztek, összesen 500 pontot szerezhettek. A tanulmányi eredmények 200 pontot, az érettségi szintén maximum 200 pontot ér, valamint 100 pluszpontot kaphattok. Azt, hogy 2021-ben miért jár többletpont, itt találjátok. Ha pedig az érettségi eredményeitek függvényében már számolgatnátok, hány ponttal vágtok neki a felvételinek, itt próbálhatjátok ki a pontszámító kalkulátorunkat.

Az idei felvételiről itt nézhetitek meg a legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.