Ismét egy olyan olvasói kérdésre válaszolunk, ami többeteket érdekelhet a felvételi pontszámításával kapcsolatban.
Ha felvételin az emelt szintű érettségi követelményét emelt szintű német érettségivel váltom ki, akkor jár még mellé a 28 pont nyelvismeretért?
A rövid válasz: nem. Ha ugyanabból a nyelvből tesztek emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is, csak az egyik eredményért kaphattok pontot, méghozzá azért, amelyikkel jobban jártok. Tehát vagy az emelt szintű érettségiért járó 50 pontot, vagy a középszintű nyelvvizsgáért járó 28 pontot - felsőfokú nyelvvizsga esetén 40 pontot - kaphatjátok meg. Fontos azonban, hogy az emelt szintű érettségiért járó 50 ponttal csak akkor számolhattok, ha legalább 45 százalékra teljesítettétek a vizsgát, illetve ha a felvételin az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számolják.
Viszont két különböző nyelvből lehetséges az, amit az olvasónk kérdezett. Vagyis, ha például az emelt szintű német érettségi mellett van egy középfokú angol nyelvvizsgája, akkor az előbbiért 50 pontot, az utóbbiért plusz 28 pontot kaphat - feltéve persze, hogy a német elfogadott felvételi tárgy az adott képzésen.
Szintén fontos szabály, hogy a felvételin maximum 100 pluszpontot kaphattok. Azaz hiába tettetek például két tárgyból is emelt szintű érettségit, amiért 50-50 pontot kaphattok, és van mellette még egy nyelvvizsgátok is, utóbbiért már nem jár pluszpont. Ennek ellenére a jelentkezés során érdemes minden igazolást leadnotok az E-felvételi rendszerébe, ami többletpontra jogosít benneteket, ugyanis a pontszámítás a számotokra legkedvezőbb módon fog történni.
Valamint arról sem szabad megfeledkezni, hogy az egyes szakokon szerezhető többletpontok listája is eltérhet. Szakképesítésért például csak abban az esetben jár a pluszpont, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak. A felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél után kapható többletpontokkal pedig akkor számolhattok, ha nem az oklevélből történik a pontszámítás, illetve azonos képzési terület szakján tanulnátok tovább.
A 2021-es érettségi még nem teljesen ért véget - folyamatosan frissülő cikkeinket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
