"Ha emelt szintű nyelvi érettségit tettem, akkor jár még mellé a 28 pont pluszban?"

Ismét egy olyan olvasói kérdésre válaszolunk, ami többeteket érdekelhet a felvételi pontszámításával kapcsolatban.

  • Tóth Alexandra

Ha felvételin az emelt szintű érettségi követelményét emelt szintű német érettségivel váltom ki, akkor jár még mellé a 28 pont nyelvismeretért?

A rövid válasz: nem. Ha ugyanabból a nyelvből tesztek emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is, csak az egyik eredményért kaphattok pontot, méghozzá azért, amelyikkel jobban jártok. Tehát vagy az emelt szintű érettségiért járó 50 pontot, vagy a középszintű nyelvvizsgáért járó 28 pontot - felsőfokú nyelvvizsga esetén 40 pontot - kaphatjátok meg. Fontos azonban, hogy az emelt szintű érettségiért járó 50 ponttal csak akkor számolhattok, ha legalább 45 százalékra teljesítettétek a vizsgát, illetve ha a felvételin az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számolják.

Viszont két különböző nyelvből lehetséges az, amit az olvasónk kérdezett. Vagyis, ha például az emelt szintű német érettségi mellett van egy középfokú angol nyelvvizsgája, akkor az előbbiért 50 pontot, az utóbbiért plusz 28 pontot kaphat - feltéve persze, hogy a német elfogadott felvételi tárgy az adott képzésen.

Szintén fontos szabály, hogy a felvételin maximum 100 pluszpontot kaphattok. Azaz hiába tettetek például két tárgyból is emelt szintű érettségit, amiért 50-50 pontot kaphattok, és van mellette még egy nyelvvizsgátok is, utóbbiért már nem jár pluszpont. Ennek ellenére a jelentkezés során érdemes minden igazolást leadnotok az E-felvételi rendszerébe, ami többletpontra jogosít benneteket, ugyanis a pontszámítás a számotokra legkedvezőbb módon fog történni. 

Valamint arról sem szabad megfeledkezni, hogy az egyes szakokon szerezhető többletpontok listája is eltérhet. Szakképesítésért például csak abban az esetben jár a pluszpont, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak. A felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél után kapható többletpontokkal pedig akkor számolhattok, ha nem az oklevélből történik a pontszámítás, illetve azonos képzési terület szakján tanulnátok tovább.

A 2021-es érettségi még nem teljesen ért véget - folyamatosan frissülő cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.