Ha ezt a határidőt elfelejtitek, bukhatjátok az érettségit: nem mindenki pótolhat szóban

Még van egy kis ideje azoknak, akik önhibájukon kívül tudtak elmenni az írásbeli érettségire. Mutatjuk a legfontosabb szabályokat a szóbeli pótlás és a kötelező kérelem kapcsán.

  • Csik Veronika

Kik pótolhatnak szóban?

Azok, akik önhibájukon kívül (tehát betegség, karantén vagy a járvány miatt igazolható okoból) nem vehettek részt az érettségi vizsgán. Fontos, hogy az erre vonatkozó rendelet szerint ezzel a lehetőséggel csak az utolsó évükben érettségiző, azaz végzős középiskolások élhetnek - nekik ez az egyetemi felvételi miatt kifejezetten fontos.

Hogyan és hol lehet kérvényezni a pótlást?

A kérelmeket legkésőbb 2021. május 28-án 16 óráig kell benyújtani. A határidő jogvesztő.

Nagyon fontos - emeli ki az OH -, hogy a megfelelő intézménybe nyújtsátok be a kérvényt. A vizsgajelentkezést fogadó intézmény neve megtalálható a jelentkezési lapon vagy a visszaigazoláson a lap tetején, a felső sávban - emelik ki. Ha egy hivatalban jelentkeztetek eredetileg érettségire, akkor csak valamelyik kormányhivatalba tudjátok most is beadni kérelmet.

Ezt követően az igazgató a döntéséről legkésőbb 2021. június 1-jéig online értesítenek majd benneteket, valamint – ha emelt szintű szóbeli vizsgát engedélyeztek – a vizsga megszervezéséért felelős kormányhivatalt.

Mi lesz így az érettségi pontokkal?

A rendelet kitér arra is, hogy ebben az esetben szóbeli vizsga eredményéből is számítható érettségi pont. Így a vizsgátok írásbeli nélkül is teljesértékű lesz.

Az azonban a rendeletből nem derül ki, hogy ha a pótlás több vizsgatárgyat is érint, akkor miként járnak majd el a pótszóbelik számát illetően - több nap lesz-e a vizsgákra vagy egy nap alatt kell mindent pótolni a korábban távolmaradóknak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.