Ha ezt a határidőt elfelejtitek, bukhatjátok az érettségit: nem mindenki pótolhat szóban

Még van egy kis ideje azoknak, akik önhibájukon kívül tudtak elmenni az írásbeli érettségire. Mutatjuk a legfontosabb szabályokat a szóbeli pótlás és a kötelező kérelem kapcsán.

  • Csik Veronika

Kik pótolhatnak szóban?

Azok, akik önhibájukon kívül (tehát betegség, karantén vagy a járvány miatt igazolható okoból) nem vehettek részt az érettségi vizsgán. Fontos, hogy az erre vonatkozó rendelet szerint ezzel a lehetőséggel csak az utolsó évükben érettségiző, azaz végzős középiskolások élhetnek - nekik ez az egyetemi felvételi miatt kifejezetten fontos.

Hogyan és hol lehet kérvényezni a pótlást?

A kérelmeket legkésőbb 2021. május 28-án 16 óráig kell benyújtani. A határidő jogvesztő.

Nagyon fontos - emeli ki az OH -, hogy a megfelelő intézménybe nyújtsátok be a kérvényt. A vizsgajelentkezést fogadó intézmény neve megtalálható a jelentkezési lapon vagy a visszaigazoláson a lap tetején, a felső sávban - emelik ki. Ha egy hivatalban jelentkeztetek eredetileg érettségire, akkor csak valamelyik kormányhivatalba tudjátok most is beadni kérelmet.

Ezt követően az igazgató a döntéséről legkésőbb 2021. június 1-jéig online értesítenek majd benneteket, valamint – ha emelt szintű szóbeli vizsgát engedélyeztek – a vizsga megszervezéséért felelős kormányhivatalt.

Mi lesz így az érettségi pontokkal?

A rendelet kitér arra is, hogy ebben az esetben szóbeli vizsga eredményéből is számítható érettségi pont. Így a vizsgátok írásbeli nélkül is teljesértékű lesz.

Az azonban a rendeletből nem derül ki, hogy ha a pótlás több vizsgatárgyat is érint, akkor miként járnak majd el a pótszóbelik számát illetően - több nap lesz-e a vizsgákra vagy egy nap alatt kell mindent pótolni a korábban távolmaradóknak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.