Hamarosan véget érnek az írásbeli érettségik: kik és mikor szóbelizhetnek idén?

Idén nem lesznek szóbeli vizsgák, de mit tehetnek azok, akiknek rosszabbul sikerül az írásbeli? Mutatjuk, milyen feltételekkel szóbelizhettek idén.

  • Csik Veronika

A kötelező szóbeli vizsgákon felül (vannak olyan tárgyak ugyanis, ahol meg kell szervezni a középszintű szóbeli vizsgát, ha az adott tárgyból ezen a szinten egyébként csak szóbeli vizsgarész van) két esetbe szóbelizhettek idén:

1.) Javítás szóban

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint bármely vizsgatárgyból tett középszintű érettségi esetén szóbelizhettek, feltéve ha az írásbelin eléritek a tizenkettő százalékot (de nem éritek el a huszonöt százalékot), így az ott szerzett eredménnyel a vizsga még sikeres lehet. Azonban, ha nem a bukáshatáron billegtek, nem javíthattok szóban, hiszen a szóbeli vizsgák alapvetően nem lesznek megtartva idén.

A vizuális kultúra vizsgatárgy esetén, ha az írásbelin megvan a tizenkettő százalék, de nem éritek el a huszonöt százalékot, "szóbeli jellegű gyakorlati vizsgarészt lehet és kell megszervezni" - ez a portfólió megvédését jelenti, aminek feltétele, hogy a portfóliót az előzetes értekezletig leadjátok.

A dráma vizsgatárgynak az írásbeli vizsgarész mellett két különálló, egy gyakorlati és egy szóbeli vizsgarésze van, így, ha az írásbelin eléritek a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonötöt, a szóbeli vizsgarészt lehet és kell megszervezni, de drámából a gyakorlati vizsgák ebben az esetben sem kerülnek megszervezésre.

Fontos, hogy ez a fenti a szabály nem vonatkozik az emelt szintű vizsgákra - emeli ki az OH.

2.) Pótlás szóban

A héten megjelent rendelet szerint a végzős középiskolásoknak

szóbeli pótlóvizsgát kell szervezni, ha az írásbeli vizsgáról vagy a gyakorlati vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, vagy a vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére – neki fel nem róható okból – képtelenné válik, és vizsgajelentkezést fogadó intézmény igazgatójánál kérelmezi, hogy élni kíván a pótló vizsga vagy pótló gyakorlati vizsga lehetőséggel, valamint az igazgató engedélyezi számára a pótlóvizsga szóbeli vizsgával való letételét

A kérelmeket legkésőbb 2021. május 28-án 16 óráig kell benyújtani, ezt követően az igazgató a döntéséről legkésőbb 2021. június 1-jéig elektronikus úton értesítik majd az érintett vizsgázókat, valamint – ha emelt szintű szóbeli vizsgát engedélyeztek – a vizsga megszervezéséért felelős kormányhivatalt. Illetve a rendelet kitér arra is, hogy ebben az esetben szóbeli vizsga eredményéből is számítható érettségi pont.

A rendelet szerint ezzel a lehetőséggel csak az utolsó évükben érettségiző, azaz végzős középiskolások élhetnek - nekik ez az egyetemi felvételi miatt kifejezetten fontos. Az a rendeletből nem derül ki, hogy ha a pótlás több vizsgatárgyat is érint, akkor miként járnak majd el a pótszóbelik számát illetően - több nap lesz-e a vizsgákra vagy egy nap alatt kell mindent pótolni a korábban távolmaradóknak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.