Házilekvár-főzés és csöpögő légkondi: ilyen feladatok vannak a középszintű fizikaérettségiben

Előkerül a hő- és a fénytan, az átlagsebesség, de a középszinten vizsgázóknak a különböző vízfelületen megjelenő hullámokat is tanulmányozniuk kell. A fizika érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának.

  • Eduline

A legtöbb feladat alapját idén is mindennapi események ihlették: házilekvár-főzés, rendőrautós üldözés és csöpögő légkondicionáló. A hosszabb feladatok között sportolók izzadása, és egy űrből érkező veszély, valamint az a jelenség is szerepel, amikor egy pulóver levételekor vagy az ajtókilincs érintésénél szikrákat látunk.

Ami a tematikát illeti, az első rész egy húsz kérdésből álló feleletválasztós kérdéssort, ahol a tartalmi arányok a következők:

  • mechanika: 30%
  • hőtan: 15%
  • elektromágnesség: 20%
  • optika: 10%
  • atomfizika, magfizika: 15%
  • gravitáció, csillagászat: 10%.

Minden feleletválasztós kérdéshez három vagy négy válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetűek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek. A középszintű írásbeli feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetőbb tanult törvényszerűségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetőleg a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre.

A második rész négy összetett feladatot tartalmaz, ami a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik. Ezek közül hármat kell megoldaniuk a vizsgázóknak. A számításos feladat és a forráselemzést tartalmazó feladat kötelező, a jelenségértelmezés és a méréselemzés feladatok közül választhatnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.