Házilekvár-főzés és csöpögő légkondi: ilyen feladatok vannak a középszintű fizikaérettségiben

Előkerül a hő- és a fénytan, az átlagsebesség, de a középszinten vizsgázóknak a különböző vízfelületen megjelenő hullámokat is tanulmányozniuk kell. A fizika érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának.

  • Eduline

A legtöbb feladat alapját idén is mindennapi események ihlették: házilekvár-főzés, rendőrautós üldözés és csöpögő légkondicionáló. A hosszabb feladatok között sportolók izzadása, és egy űrből érkező veszély, valamint az a jelenség is szerepel, amikor egy pulóver levételekor vagy az ajtókilincs érintésénél szikrákat látunk.

Ami a tematikát illeti, az első rész egy húsz kérdésből álló feleletválasztós kérdéssort, ahol a tartalmi arányok a következők:

  • mechanika: 30%
  • hőtan: 15%
  • elektromágnesség: 20%
  • optika: 10%
  • atomfizika, magfizika: 15%
  • gravitáció, csillagászat: 10%.

Minden feleletválasztós kérdéshez három vagy négy válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetűek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek. A középszintű írásbeli feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetőbb tanult törvényszerűségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetőleg a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre.

A második rész négy összetett feladatot tartalmaz, ami a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik. Ezek közül hármat kell megoldaniuk a vizsgázóknak. A számításos feladat és a forráselemzést tartalmazó feladat kötelező, a jelenségértelmezés és a méréselemzés feladatok közül választhatnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.