8 órakok kezdődik a közép- és emelt szintű fizikaérettségi. Mutatjuk, mennyi idő alatt kell megoldonatok a feladatokat, milyen témakörökre számíthattok, illetve azt is, milyen segédeszközöket használhattok az írásbelin. A fizika érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának.
A középszintű vizsga megoldására 120 percetek lesz, ez alatt 90 pontot gyűjthettek. Az emelt szintű érettségi 240 perces, 100 pontért.
Hogy néz ki a középszintű érettségi?
A feladatlap két részből áll, viszont az a rendelkezésetekre álló időt tetszés szerint oszthatjátok be ezek között, valamint a feladatok megoldásának a sorrendjét is meghatározhatjátok.
Az első rész egy húsz kérdésből álló feleletválasztós kérdéssort, ahol a tartalmi arányok a következők:
Minden feleletválasztós kérdéshez három vagy négy válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetűek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek. A középszintű írásbeli feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetőbb tanult törvényszerűségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetőleg a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek – írja a vizsgaszabályzat.
A második rész négy összetett feladatot tartalmaz, ami a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik. Ezek közül hármat kell megoldanotok. A számításos feladat és a forráselemzést tartalmazó feladat kötelező, a jelenségértelmezés és a méréselemzés feladatok közül választhattok. Amennyiben ezt elfelejtitek feltüntetni a feladatlapon, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását fogja értékelni a javítótanár.
Milyenek a pontozási szabályok?
A feleletválasztós kérdéssorban minden helyes válaszra 2 pontot kaphattok, így ebben a részben maximum 40 pontot szerezhettek. Az összetett feladatok 10-20 pontosak (a választható feladatok azonos pontértékűek), amivel összesen 50 pontot érhettek el.
Miben más az emelt szintű vizsga?
Az emelt írásbeli három részből áll, ahol a rendelkezésetekre álló 240 percet csakugyan magatoknak oszthatjátok be. Az első, feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai megegyeznek a középszintű vizsga arányaival. Viszont emelt szinten csak 15 kérdés van, ahol 3-4 válaszlehetőség közül kell bejelölnötök a helyes megoldást.
A második részben három téma közül kell választanotok egyet, és azt kell az esetlegesen megadott forrásokra támaszkodva az utasítások és irányító szempontok alapján, a feladat kitűzésében meghatározott terjedelemben kifejtenetek. Ezek a témák a követelményrendszer három különböző fejezetéhez kapcsolódnak.
A harmadik rész a számítást igénylő problémák megoldása, ami azt jelenti, hogy négy különböző nehézségű, számítást igénylő feladatot kell megoldanotok. Ehhez értelmeznetek kell a problémát, fel kell ismernetek, milyen törvényszerűségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, valamint használnotok kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait.
Milyenek a pontozási szabályok emelt szinten?
Az első részre összesen 30 pontot kaphattok – helyes válaszonként kettőt. A második rész 23 pontos, amelyből 18 pont a tartalmi megoldásra, 5 pont a kifejtés módjára adható. Fontos azonban, hogyha a válasz a 100 szó terjedelmet nem haladja meg, akkor a kifejtés módjának értékelésére nem kaphattok pontot. A harmadik rész pedig összesen 47 pontos, ami azt jelenti, hogy az írásbelin maximum 100 pontot szerezhettek.
Milyen segédeszközt használhattok?
A feladatok megoldásához - középszinten és emelten is - függvénytáblázatot (egyidejűleg akár többfélét is), illetve szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet használhattok. Ezekről magatoknak kell gondoskodnotok és a vizsga alatt nem cserélgethetitek az eszközöket egymás között.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
