A középszintű vizsga megoldására 120 percetek lesz, ez alatt 90 pontot gyűjthettek. Az emelt szintű érettségi 240 perces, 100 pontért.

Hogy néz ki a középszintű érettségi?

A feladatlap két részből áll, viszont az a rendelkezésetekre álló időt tetszés szerint oszthatjátok be ezek között, valamint a feladatok megoldásának a sorrendjét is meghatározhatjátok.

Az első rész egy húsz kérdésből álló feleletválasztós kérdéssort, ahol a tartalmi arányok a következők:

• mechanika: 30%
• hőtan: 15%
• elektromágnesség: 20%
• optika: 10%
• atomfizika, magfizika: 15%
• gravitáció, csillagászat: 10%.

Minden feleletválasztós kérdéshez három vagy négy válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetűek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek. A középszintű írásbeli feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetőbb tanult törvényszerűségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetőleg a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek – írja a vizsgaszabályzat.

A második rész négy összetett feladatot tartalmaz, ami a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik. Ezek közül hármat kell megoldanotok. A számításos feladat és a forráselemzést tartalmazó feladat kötelező, a jelenségértelmezés és a méréselemzés feladatok közül választhattok. Amennyiben ezt elfelejtitek feltüntetni a feladatlapon, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását fogja értékelni a javítótanár.

Milyenek a pontozási szabályok?

A feleletválasztós kérdéssorban minden helyes válaszra 2 pontot kaphattok, így ebben a részben maximum 40 pontot szerezhettek. Az összetett feladatok 10-20 pontosak (a választható feladatok azonos pontértékűek), amivel összesen 50 pontot érhettek el.

Miben más az emelt szintű vizsga?

Az emelt írásbeli három részből áll, ahol a rendelkezésetekre álló 240 percet csakugyan magatoknak oszthatjátok be. Az első, feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai megegyeznek a középszintű vizsga arányaival. Viszont emelt szinten csak 15 kérdés van, ahol 3-4 válaszlehetőség közül kell bejelölnötök a helyes megoldást.

A második részben három téma közül kell választanotok egyet, és azt kell az esetlegesen megadott forrásokra támaszkodva az utasítások és irányító szempontok alapján, a feladat kitűzésében meghatározott terjedelemben kifejtenetek. Ezek a témák a követelményrendszer három különböző fejezetéhez kapcsolódnak.

A harmadik rész a számítást igénylő problémák megoldása, ami azt jelenti, hogy négy különböző nehézségű, számítást igénylő feladatot kell megoldanotok. Ehhez értelmeznetek kell a problémát, fel kell ismernetek, milyen törvényszerűségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, valamint használnotok kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait.

Milyenek a pontozási szabályok emelt szinten?

Az első részre összesen 30 pontot kaphattok – helyes válaszonként kettőt. A második rész 23 pontos, amelyből 18 pont a tartalmi megoldásra, 5 pont a kifejtés módjára adható. Fontos azonban, hogyha a válasz a 100 szó terjedelmet nem haladja meg, akkor a kifejtés módjának értékelésére nem kaphattok pontot. A harmadik rész pedig összesen 47 pontos, ami azt jelenti, hogy az írásbelin maximum 100 pontot szerezhettek.

Milyen segédeszközt használhattok?

A feladatok megoldásához - középszinten és emelten is - függvénytáblázatot (egyidejűleg akár többfélét is), illetve szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet használhattok. Ezekről magatoknak kell gondoskodnotok és a vizsga alatt nem cserélgethetitek az eszközöket egymás között.