Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
8 órakok kezdődik a közép- és emelt szintű fizikaérettségi. Mutatjuk, mennyi idő alatt kell megoldonatok a feladatokat, milyen témakörökre számíthattok, illetve azt is, milyen segédeszközöket használhattok az írásbelin. A fizika érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának.
A középszintű vizsga megoldására 120 percetek lesz, ez alatt 90 pontot gyűjthettek. Az emelt szintű érettségi 240 perces, 100 pontért.
Hogy néz ki a középszintű érettségi?
A feladatlap két részből áll, viszont az a rendelkezésetekre álló időt tetszés szerint oszthatjátok be ezek között, valamint a feladatok megoldásának a sorrendjét is meghatározhatjátok.
Az első rész egy húsz kérdésből álló feleletválasztós kérdéssort, ahol a tartalmi arányok a következők:
Minden feleletválasztós kérdéshez három vagy négy válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetűek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek. A középszintű írásbeli feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetőbb tanult törvényszerűségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetőleg a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek – írja a vizsgaszabályzat.
A második rész négy összetett feladatot tartalmaz, ami a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik. Ezek közül hármat kell megoldanotok. A számításos feladat és a forráselemzést tartalmazó feladat kötelező, a jelenségértelmezés és a méréselemzés feladatok közül választhattok. Amennyiben ezt elfelejtitek feltüntetni a feladatlapon, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását fogja értékelni a javítótanár.
Milyenek a pontozási szabályok?
A feleletválasztós kérdéssorban minden helyes válaszra 2 pontot kaphattok, így ebben a részben maximum 40 pontot szerezhettek. Az összetett feladatok 10-20 pontosak (a választható feladatok azonos pontértékűek), amivel összesen 50 pontot érhettek el.
Miben más az emelt szintű vizsga?
Az emelt írásbeli három részből áll, ahol a rendelkezésetekre álló 240 percet csakugyan magatoknak oszthatjátok be. Az első, feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai megegyeznek a középszintű vizsga arányaival. Viszont emelt szinten csak 15 kérdés van, ahol 3-4 válaszlehetőség közül kell bejelölnötök a helyes megoldást.
A második részben három téma közül kell választanotok egyet, és azt kell az esetlegesen megadott forrásokra támaszkodva az utasítások és irányító szempontok alapján, a feladat kitűzésében meghatározott terjedelemben kifejtenetek. Ezek a témák a követelményrendszer három különböző fejezetéhez kapcsolódnak.
A harmadik rész a számítást igénylő problémák megoldása, ami azt jelenti, hogy négy különböző nehézségű, számítást igénylő feladatot kell megoldanotok. Ehhez értelmeznetek kell a problémát, fel kell ismernetek, milyen törvényszerűségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, valamint használnotok kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait.
Milyenek a pontozási szabályok emelt szinten?
Az első részre összesen 30 pontot kaphattok – helyes válaszonként kettőt. A második rész 23 pontos, amelyből 18 pont a tartalmi megoldásra, 5 pont a kifejtés módjára adható. Fontos azonban, hogyha a válasz a 100 szó terjedelmet nem haladja meg, akkor a kifejtés módjának értékelésére nem kaphattok pontot. A harmadik rész pedig összesen 47 pontos, ami azt jelenti, hogy az írásbelin maximum 100 pontot szerezhettek.
Milyen segédeszközt használhattok?
A feladatok megoldásához - középszinten és emelten is - függvénytáblázatot (egyidejűleg akár többfélét is), illetve szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet használhattok. Ezekről magatoknak kell gondoskodnotok és a vizsga alatt nem cserélgethetitek az eszközöket egymás között.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).