Kémiaérettségi után: milyen tudásra lesz szükség az egyetemen?

Nemrég ért véget a kémiaérettségi, a diákok többsége emelt szinten írásbelizett, hiszen az orvosi és a gyógyszerészképzés beugrója is ez a vizsga. Az egyetemen más kémiai témakörökön lesz a hangsúly, mint a középiskolában – erről kérdeztük Dr. Fittler Andrást, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánhelyettesét. A kémia érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának.

  • Csik Veronika

„A gyakorlatok hangsúlya nem a kísérletekre kerül, hanem az alapvető laboratóriumi műveletekre, illetve anyagismereti megfigyelések elvégzésére” – magyarázza az Eduline-nak Dr. Fittler András, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánhelyettese. „A számítási feladatok is specifikusabbá válnak. Az emelt szintű érettségin az elvárt számolási feladatok összetettek, nagyon jó alapot adhatnak az egyetem első szemeszterében támasztott követelményeknek” – teszi hozzá.

A kémiai számítási feladatok már a gyógyszerészképzés első szemesztereiben is nagy hangsúlyt kapnak. „Általános és szervetlen kémiából, analitikai kémiából, szerves kémiából, fizikai kémiából is kellenek az általános és középiskolai matematikán alapuló számítások (egyenes arány, első- és másodfokú egyenletek felállítása, megoldása, logaritmus ismerete, egyszerűbb kombinatorikai feladatok)” – magyarázza a dékánhelyettes.

Azok számára, akik szeptemberben ilyen tárgyakat is felvesznek majd, talán a legfontosabb az „összefüggések felismerése és megértése, ami nagy segítséget adhat már az első kémiai tantárgyak megértésében, főleg a gyakorlati munkában” – mondja Fittler András. Hozzáteszi, „a gyógyszerészi szakterületen (illetve egyes élettudományokban is) nagy jelentősége van az analitikai kémiai területeknek, kolloidkémiának, komplex kémiának – ezekkel a középiskolákban keveset foglalkoznak”. A dékánhelyettes szerint szerencsére a szükséges ismeretanyagok átnézésére, rendszerezésére, esetleg újraértelmezésére van lehetőség az első félévben, az esetleges hiányosságokat lehet pótolni.

Előnyös a későbbi gyógyszerészi szakmai tárgyak sikeres teljesítéséhez, ha a leendő hallgatóknak készségszinten tudják, hogy melyik atom hány vegyértékű lehet egy adott vegyületben, fel tudják rajzolni alapvegyületek szerkezeti képleteit vagy gond nélkül rendeznek redox egyenleteket.

Arról, mennyire felkészültek az elsőévesek, Fittler András azt mondja, tapasztalataik alapján ez hallgatók korábbi kémiatanárától és a középiskolától is függ, „de a tanároknak nemcsak a szakmai ismeretek megtanításában van/lehet szerepe, hanem abban is, hogy motiválják a hallgatókat”.

Érettségi után. Szeptember előtt

A dékánhelyettes azoknak, akik úgy érzik, szükségük lenne némi felkészülésre szeptember előtt, azt üzeni, elképzelhető, hogy néhány hónap kevés ahhoz, hogy átnézzék a nagy témaköröket, méghozzá összefüggésekben, „inkább azt mondanánk, hogy általában a szakmai érdeklődésüket, lelkesedésüket erősítsék” a következő hónapokban.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.