Szervetlen és szerves kémiai periódusos rendszerrel - ilyen lesz a mai kémiaérettségi

Reggel 8 órától kémiából, délután 14 órától pedig földrajzból vizsgáznak az érettségizők. De mégis hogyan fognak kinézni a feladatlapok? Milyenek a pontszámítási szabályok, és mennyi idő lesz a feladatsorokra? Összeszedtünk mindent, az első vizsgáról. A kémia érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának.

  • Eduline

A középszintű kémiaérettségi 120 perces összesen 100 pontért, az emelt szintű vizsga pedig 240 perces szintén 100 pontért. Az írásbeli feladatsor általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket tartalmaz. Az írásbeli feladatsor tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai és a hétköznapi élettel kapcsolatos, praktikus szemléletmódnak.

Az írásbeli feladatsorban lehetnek feleletválasztásos kérdések, táblázatkiegészítés, reakcióegyenletek kiegészítése, elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, illetve diagramok elemzése), esettanulmány típusú problémafeladat és számítási feladatok is. Középszinten az írásbeli feladatsor az egyik feladat esetében két alternatívát kínál: az egyik inkább kémiai anyagismeretet igénylő, a másik számítási feladat. Ha elfejtitek jelölni, hogy ezek közül melyik szeretnétek, ha értékelnék, és a választásotok a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását fogják értékelni - olvasható a vizsgaleírásban.

Ami még nagyon fontos: mindkét szinten vihettek magatokkal függvénytáblázatot - periódusos rendszerrel -, illetve szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet és ezeket az egész vizsga alatt használhatjátok.

Az írásbeli feladatsor összeállításában a következő arányok érvényesülnek:

  • A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 20-40%-át teszi ki: annak, aki az alternatív feladat számításos formáját választja, legfeljebb 40%, annak, aki az elméleti jellegű kérdést oldja meg, 20% körüli érték.
  • Az elméleti feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak 60-80%-át teszi ki.
  • A feleletválasztásos kérdések pontaránya az elméleti feladatokon belül minimum 15%.
  • Az alternatív feladat pontszáma az összpontszámnak legfeljebb 15%-a lehet.
  • Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg az írásbeli feladatsor összpontszámának 20%-át

Emelt szinten ezek az arányok a következők:

  • Az írásbeli feladatsor legalább négy számítási feladatot tartalmaz.
  • A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 40-50%-át teszi ki.
  • Az elméleti feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak 50-60%-át teszi ki.
  • Ezen belül: az elméleti feladatok típusainak aránya az elmélet pontszámának százalékában:

    - Feleletválasztásos kérdések 15-25%

    - Táblázatos feladat, egyenletkiegészítés 25-40%

    - Elemző feladatok 25-40%

    - Esettanulmány (az esetleges számítási feladatrészek nélkül) 0-20%
  • Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg az írásbeli feladatsor összpontszámának 20 %-át

Hogy sikerültek a vizsgák az elmúlt években?

Középszinten az elmúlt három években négyes körüli eredmények születtek, tavaly azonban kicsit romlottak az eredmények: 63,52 % lett az átlageredmény, ez pontosan 3,74 osztályzatot jelent, évek óta először nem éri el a négyes átlagot is.

Emelt szinten a kémia a legalacsonyabb átlagokat produkáló tárgy, itt a legtöbben hármast kaptak a vizsgára - a korábbi évekhez képest ez egy komoly romlás egyébként a kémiérettségiken. A pontos számokat és a többi vizsga átlagát itt nézhetitek meg:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.