Május végén már meg lehet tartani az elmaradt ballagásokat

Május 25-e után meg lehet tartani a ballagásokat, az április végén-május elején elmaradt középiskolai ballagásokat is - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár pénteken.

  • Eduline

Több tízezer végzős középiskolás ballagása maradt el a múlt héten, a gimnáziumok és technikumok a járványügyi előírások miatt nem szervezhették meg az ünnepségeket. Van, ahol alternatív megoldásokat találtak ki a tanárok, és online "ballagást" tartottak, más osztályfőnökök az utcán búcsúztak el a 12. évfolyamosoktól.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az operatív törzs pénteki sajtótájékoztatóján arról beszélt: úgy döntöttek, hogy május 25-e után meg lehet tartani az általános iskolai és középiskolai ballagásokat, a részletes szabályok később jelennek majd meg.

Hozzátette azt is: az érettségin megjelent vizsgázók számáról pontos információt később kapnak majd, de az eddigi tapasztalatok szerint majdnem százszázalékos a részvétel.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, idén nincs pótvizsga azok számára, akik koronavírus-fertőzöttek vagy hatósági karanténban vannak, ezért nem tudtak/tudnak elmenni az írásbelikre. Erről bővebb információt itt találtok:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.