Feladatok és pontozás - minden részlet a holnapi németérettségiről

Mint minden nyelvi feladatsor, a német érettségi vizsga is négy részből áll. Külön-külön feladatlapot kaptok olvasott szöveg értéséből, nyelvhelyességből, hallott szöveg értéséből és íráskészségből is. Mutatjuk, mire kell számítanotok egy-egy vizsgarészben.

  • Eduline

Milyen szövegek és feladatok várhatók a szövegértésnél?

Ebben a részben rövid, hétköznapi nyelven íródott szövegek szoktak szerepelni, ami lehet akár egy használati utasítás, egy újságcikk, egy levél, ismeretterjesztő szöveg vagy irodalmi szöveg is. A feladattípusokat tekintve előfordulhat feleletválasztás, igaz-hamis, egymáshoz rendelés (pl. címhez vagy képhez szöveg), sorrendállítás, hiányos szöveg kiegészítése, rövid választ igénylő feladat stb. A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll.

Mire lehet számítani a nyelvhelyesség feladatrésznél?

Hasonlóan a szövegértéshez, itt is egy szövegrészlet alapján kell feladatokat elvégezni. A közép- és az emelt szint közötti különbség a nyelvtani és lexikai szerkezetek komplexitásában és a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg. Mindkét szinten előfourdulhat például, hogy a megadott szavak ragozott alakjait vagy a belőlük képzett új szavakat kell beillesztenetek a szövegbe. Középszinten összesen 3-4 feladat várható, melyekhez a felhasznált szövegek együttes terjedelme 500-600 szó. Emelt szinten 4-5 feladattal számolhattok, melyek együttes terjedelme 700-900 szó.

Milyen szövegek fordulhatnak elő a hallásértésnél?

Többek között telefonbeszélgetésekre, műsorrészletekre, interjúkra vagy közérdekű közleményekre – például pályaudvaron vagy áruházban elhangzott bejelentésre vagy időjárás-jelentésre – kell számítani. A feladatsor összesen 2-3 szövegből és 2-3 feladatból áll.

Hogyan néz ki az íráskészséget mérő feladatsor?

Ebben a vizsgarészben arra kíváncsiak, hogy képesek vagytok-e magatok kifejezni az adott szinten idegen nyelven írásban, valamint végre tudtok-e hajtani különböző kommunikációs célokat a megvalósítás érdekében. A következő szövegfajták fordulhatnak elő: rövid, személyes jellegű közlés – például üzenet, naplóbejegyzés, blogbejegyzés – internetes hozzászólás, e-mail, meghívó, magánjellegű vagy intézménynek szóló levél.

Középszinten az első feladatban három irányító szempont alapján kell elkészíteni egy 80-100 szó terjedelmű közlést. A másodikban pedig egy hosszabb, leíró vagy véleménykifejtő szöveg megalkotása a feladat - ennek 100-120 szavasnak kell lennie. Emelt szinten az első feladatban szintén három szempontot kaptok, de 120-150 szavas írásművet várnak el tőletek, míg a második, kifejtősebb feladatnál 200-250 szót kell írnotok.

Mennyi idő alatt kell megoldanotok a feladatokat?

A középszintű vizsgára 180, az emelt szintűre pedig 240 percetek lesz. Ez alatt mindkét szinten négy feladatsort kell megoldanotok. Az olvasott szöveg értésére 60 percet kaptok, a nyelvhelyességre 30 percetek lesz. Ezt egy 15 perces szünet követi, ami után jön a 30 perces hallott szöveg értése és a 60 perces íráskészség. Emelt szinten 70, 50, 30 és 90 percetek lesz a különböző vizsgarészekre.

Hány pontot lehet szerezni az írásbelin?

A középszintű vizsgán összesen 117 pontot szerezhettek. Minden feladatsor 33 pontot ér, kivéve a második, arra maximum 18 pontot kaphattok. Ezzel szemben emelt szinten kereken 120 pontos a vizsga, és minden rész egységesen 30 pont.

Lehet szótárt használni az írásbelin?

Igen, egy-, illetve kétnyelvű szótárt is használhattok - erről magatoknak kell gondoskodnotok. Fontos azonban, hogy ezt mind a közép-, mind az emelt szintű érettségin csak az íráskészséget mérő feladatok megoldásához vehetitek elő, a többi résznél (olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése) nem.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.