Írásbeli számokban – így sikerültek tavaly a vizsgák töriből

Tavaly rekordkevesen érettségiztek, így természetesen a három kötelező tantárgy – magyar, matek és történelem - estében is meglátszott a visszaesés.

  • Eduline

Történelemből középszinten 1 222 helyszínen 64 342 vizsgáztak, emelt szinten 152 helyszínen 7 073-an. Közülük sokan nem is magyarul vizsgáztak középszinten 134-en angol, francia, német, spanyol, szerb vagy szlovák nyelven csinálták meg a törit, emelt szinten ennél is többen: 2 097-en vizsgáztak angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, spanyol, szerb vagy szlovák nyelven. 

A KSH adatai szerint 2020-ban nappali és felnőttoktatásban 67,5 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát. A sikeres szakmai vizsgázók száma meghaladta a 49 ezer főt. Mind a két típusú vizsga esetén az előző évhez képest kismértékű (500, illetve 200 fős) növekedés volt megfigyelhető. 

Mennyien vizsgázank idén?

A vizsgaidőszakban összesen 72 303 végzős középiskolás érettségizik, rajtuk kívül 39 447-en tesznek majd legalább egy tárgyból érettségit. A jelentkezők várhatóan közel 400 000 vizsgát teljesítenek: 121 tárgyból 67 446-ot emelt szinten, 183 tárgyból 332 216-ot pedig középszinten.

Május 5-én történelemből középszinten 66 396, emelt szinten 8 301 diák vizsgázik. Ezután az idegen nyelvi vizsgák következnek

Hogy sikerültek a vizsgák?

Az érettségi jegyek átlaga 2020-ban 3,61 volt, ami nagyban nem tér el a 2013 és 2019 közötti átlageredményektől, amelyek egyébként 3,57 és 3,71 között alakultak. A középszintű vizsgák esetén a fő tárgyaknál az látszik, hogy kettő kivételével - a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika - rosszabb eredmények születtek a 2019-es adatokhoz képest. Ami a történelemet illeti, 2018-ban 3,49 volt az átlag, 2019-ben 3,57, 2020-ban pedig pontosan 3,45. 

Ez százalékokban tavaly 57,28-as átlagot jelentett középszinten, emelt szinten pedig 62,98 volt a vizsgák százalékos átlaga (itt egyébként 4,41 lett a jegyek osztályzatának átlaga). 

A legmagasabb átlagcsökkenés egyébként a német vizsgáknál lett, 5 tizeddel rosszabb eredményt értek el a diákok a 2019-es adatokhoz képest. 

Tavaly az emelt szintű vizsgák rosszabbak lettek az elmúlt évekhez képest. Ez különösen a magyar nyelv és irodalom tárgynál igaz: több mint 10 százalékkal rosszabbul teljesítettek a vizsgázók - ez már jegybeli különbséget is jelentett emelt szinten. 

A mai töriérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.