„Nehéznek találtam a feladatokat, nálunk többen is sírva fakadtak az osztályban”

A mai történelemérettségiről is megkérdeztünk titeket - a vélemények a matekhoz hasonlóan megoszlanak. Van aki nagyon nehéznek, van aki könnyebbnek érezte a mai vizsgát.

  • Eduline

Kíváncsiak vagytok, mik voltak a megoldások a mai vizsgán? Itt megnézhetitek a szaktanár által kidolgozott megoldásokat.

Tetszettek a témák, forrásból is több mindent ki lehetett találni”

– mondta Máté a győri Révai Miklós Gimnázium végzőse. Ő a szovjet ideológiát és a török hódításokat választotta az esszékérdéseknél, azt mondta, ebben megvolt háttértudása is, így nem okozott gondot.

„Kimagaslóan nem volt nehéz, ez egy átlagos töriérettségi volt” – ezt már Bence mondta, a Kecskeméti Szakképzési Centrum Gróf Károlyi Sándor Technikumdiákja. Ő a dualizmus - hűbéres rendszer esszépárt választotta, mert ezekben sokat lehetett írni. „Nekem az volt fura, hogy alaptörvény, azt tanulni nem nagyon szokták a középiskolában. Viszont az idő teljesen elég volt.”

Márk szerint is elegendő volt az idő neki és az osztálytársainak is. Az esszéknél a szovjet ideológia - török harcok párost választotta. „Nem tartottam nagyon nehéznek, sőt az első kifejezetten könnyű volt - nem voltak nehezek a források sem.”

„Szerintem jók voltak az esszétémák, mindenki találhatott olyat, ami közelebb állt hozzá” – mondta a vizsga után Flóra, a Jedlik Ányos Gimnázium diákja. Szerinte az első rész nagyon forrásközpontú volt, és az atlaszhasználat is fontos volt. Összességében úgy gondolja, számított, hogy ezt ki mennyire tudta megtanulni a 4 év alatt a tananyagot.

„Nehéznek találtam a feladatokat, nálunk többen is sírva fakadtak az osztályban” – mondta Dani, egy ceglédi iskola végzőse. „Én a dualizmus-hűbéres rendszer esszépárt választottam.  A rövid feladatokban a témák viszont nagyon „eldugottak” voltak. „Nekünk van egy tételes könyvünk, amiből készültünk, de volt olyan kérdés, ami abban nem került elő, sőt olyan is volt, ami az online oktatás legutolsó órájának volt a témája - sokakban nem ragadt meg annyira.”

Áron szerint ismerősek voltak a témakörök, ő a török terjeszkedést és a Szovjetuniós esszét választotta – de azt mondta, igazából mindegyik témát ismerte, az alapján döntött, hogy melyikkel tud több pontot szerezni, atlaszt melyiknél tudja jobban használni. „A források is jók voltak, mindegyiket értettem” – tette hozzá a BMSZC Báthy Ottó Titusz Informatikai Technikum diákja.  

A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok: 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.