Burzsoázia, politikai rendőrség, osztályharc: a szovjet ideológiáról szóló esszéfeladat megoldása

A középszintű történelemérettségi második rövid esszéjének megoldási javaslatát itt találjátok.

  • Eduline

12 feladat 50 pontért: nálunk már megnézhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat

A hűbériség - itt a középszintű történelemérettségi első rövid esszéjének megoldása

Az második rövid esszé megoldási javaslatát itt találjátok: 

14. Szovjetunió, ideológia

Az októberi (novemberi) forradalom  1917 novemberében (T1)megdöntötte a cári rendszert Oroszországban és létrejött a bolsevikok által vezetett Szovjet-Oroszország (T2).  Az új állam politikai és gazdasági berendezkedése a kommunista ideológia (K1) alapján épült ki, aminek az alapjait a XIX. század második felében Marx és Engels fektette le, majd a XX. század  elején Oroszországra vonatkoztatva Lenin dolgozta át (bolsevizmus) (E1).  Az ideológia lényege, hogy a kapitalizmus (K1)egy igazságtalan társadalmi-gazdasági rendszer (K2), amelyben a burzsuázia (K1)elnyomja és kizsákmányolja a proletáriátust.  A munkásoknak és a velük szövetségben álló parasztoknak forradalmi úton (E1) kell magukhoz ragadni a hatalmat és fel kell számolniuk az előző rendszer maradványait. A kommunizmushoz vezető út első szakasza a proletárdiktatúra időszaka, amelynek során a munkásságnak és a parasztságnak kemény eszközökkel le kell győzni az előző társadalmi-gazdasági rendszer kedvezményezettjeit E1 (földbirtokosok, burzsuák, kulákok), akik az új rendszer ellenségei (F).  A politikai rendőrség, a „kommunista párt ökle” ezért a származás alapján el tudja dönteni, hogy ki az ellenség és ennek megfelelően lép fel az adott személlyel szemben (F). Ezekben az eljárásokban el kell vonatkoztatni a jogállami, vagy büntetőjogi elvektől, a bűnösség pedig egyszerűen származási alapon meghatározható (F). A proletárdiktatúra időszakában ezt az eljárást kell követnie a CSEKA (K1)(politikai rendőrség tagjainak, majd a szocializmus építése során, amikor fokozatosan teret nyer az állami tulajdon a magántulajdonnal szemben (E2) már enyhülhetnek az állam eszközei. A kívánt cél a kommunista társadalom felépítése, ahol mindenki egyenlő és nincs magántulajdon (E2). Ez az ideológiai küzdelem alapvetően meghatározta a Lenin halála (1924) utáni, Sztálin által vezetett Szovjetunó életét (E2).

A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok: 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.