A középszintű történelemérettségi első rövid esszéjének megoldási javaslatát itt találjátok. A téma a középkori hűbériség volt.
12 feladat 50 pontért: nálunk már megnézhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat
A középszintű történelemérettségi második részében a diákok négy esszéfeladatot kaptak, ezek közül azonban csak kettőt kellett megoldaniuk - egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül; egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül.
Az első rövid esszé megoldási javaslatát itt találjátok:
13. Hűbériség intézménye + királyi hatalom gyakorlásában játszott szerepeA hűbériség a korai középkor időszakában a VIII-IX.században alakult ki Nyugat Európában, azon belül pedig először a Frank birodalomban (T2). A hűbériség kialakulása a 732-ben (T1), a Martell Károly Poitiers-nél arabok elleni győzelméhez köthető. A frank majordomus által vezetett sereg páncélos lovasokból állt és a lándzsával és pajzzsal volt felszerelve (F), így a megbonthatatlan egységben harcoló páncélos lovasok (F) legyőzhetetlennek bizonyultak a könnyűlovas arabok számára. A frank uralkodók, illetve majd a nyugat európai uralkodók a hatalmukat és hadseregüket ezután a lovagi hadviselésre építették (E2). A páncélzat (K2) beszerzése és előállítása azonban rendkívül drága volt, ezért híveiknek földet adományoztak (adománybirtok) (K1), amiért cserébe katonai szolgálatot vártak el (E1). Ez az adományozás (K2) és a vele együtt megszületett szerződés adta a hűbéri kapcsolat alapját, amely Nyugat-Európában a kölcsönösségre épült (E1). A hűbéri kapcsolat tehát a földesurak közötti viszonyra jellemző a feudális Európában. A senior (K1)földet adományoz a vazallus (K1) számára és elvárja, hogy a földadományért cserébe a hűbérese(K1) hűséggel tartozzon (E1) és páncélos lovasokat állítson ki. A hűbérbirtok továbbadományozása is gyakran megtörtént, így általában egy 6-7 szintből álló hűbéri lánc jöhetett létre. A páncélosok az földesúr (K2) zászlaja alatt vonulnak hadba (F). A hűbéri lánc (k1) legtetején a legfőbb hűbérúr a király, aki azonban nem utasíthatja közvetlenül alacsonyabb szinten lévő hűbéreseket („az én hűbéresem hűbérese nem az én hűbéresem”) (E2). Az adománybirtok kezdetben nem volt örökíthető (beneficium)(K1), majd később örökíthetővé vált (feudum) (K1) és a megélhetés alapjává vált. Így az uralkodó nemcsak katonai erőt teremtett, hanem politikai támogatókat (E2) is szerzett az adományozással.
A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
