Kossuth, Kádár és akár Orbán is előkerülhet a holnapi töriérettségin

Milyen témakörök kerülhetnek el a középszintű töriérettségin? A feladatok hány százaléka vonatkozik a magyar történelemre? Itt vannak a legfontosabb szabályok és feladattípusok az idei írásbeliről.

  • Csik Veronika

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója alapján vizsgák közép- és emelt szinten is ugyanúgy vannak felépítve, már ami a témákat illeti: 60%-ban magyar és 40%-ban egyetemes történelmet érintenek a feladatok, illetve a feladatok fele 1848 előtti, a másik fele ’48 utána történelmet kér számon. 

Ha ez alapján megnézzük az előző évek feladatsorait, akkor legtöbbször az  

Árpád-házi uralkodók, a vegyesházi királyok, a reformkor, dualizmus, Horthy-korszak, Kádár- és Rákosi-korszak került elő. Hiszen ezek mindegyike olyan témakör, ami több aspektusból is megközelíthető, több feladattípus is foglalkozhat velük – mondta korábban az Eduline-nak Badacsonyi Panna, a Studium Generale töriszekciójának vezetője. 

Ami az egyetemes történelmet érinti és sokszor előkerül, az a világvallások témaköre, illetve a felvilágosodás, az ipari forradalmak és a hidegháborús konfliktusok – tette hozzá a szekcióvezető. Ezek mind a tesztfeladatokban, mind az esszékérdésekben megjelenhetnek.  

A feladatsor egészében ezek az arányok: 

  • Politika-, esemény-, állam, jog- és intézménytörténet kb. 40 % 

  • Társadalom-, életmód-, mentalitás- és művelődéstörténet, munkaügyi alapismeretek kb. 25 % 

  • Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története, pénzügyi és gazdasági ismeretek kb. 25 % 

  • Eszme- és vallástörténet kb. 10 % 

Évszámokat is kérdezhetnek? 

Igen, de középszintű érettségin a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek a kerettantervekben felsorolt évszámokkal, személyekkel, topográfiai adatokkal és fogalmakkal. Sőt, középszinten nagyon kevés évszámot kérdeznek, általában egy darabot – mondta korábban Badacsonyi Panna. 

Milyen téma kerül elő szinte mindig? 

Az Eduline-nak korábban nyilatkozó szaktanárok szerint a komplex esszéknél, a hosszú esszéknél a dualizmus az, amit mindenképpen érdemes átnézni - ez általában joker-téma akár emelt, akár középszinten, mivel nagyon sokszor előfordul. A dualizmuskora hozzávetőleg az érettségik 90 %-ban jelen van. 

A mai matekérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.