Kossuth, Kádár és akár Orbán is előkerülhet a holnapi töriérettségin

Milyen témakörök kerülhetnek el a középszintű töriérettségin? A feladatok hány százaléka vonatkozik a magyar történelemre? Itt vannak a legfontosabb szabályok és feladattípusok az idei írásbeliről.

  • Csik Veronika

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója alapján vizsgák közép- és emelt szinten is ugyanúgy vannak felépítve, már ami a témákat illeti: 60%-ban magyar és 40%-ban egyetemes történelmet érintenek a feladatok, illetve a feladatok fele 1848 előtti, a másik fele ’48 utána történelmet kér számon. 

Ha ez alapján megnézzük az előző évek feladatsorait, akkor legtöbbször az  

Árpád-házi uralkodók, a vegyesházi királyok, a reformkor, dualizmus, Horthy-korszak, Kádár- és Rákosi-korszak került elő. Hiszen ezek mindegyike olyan témakör, ami több aspektusból is megközelíthető, több feladattípus is foglalkozhat velük – mondta korábban az Eduline-nak Badacsonyi Panna, a Studium Generale töriszekciójának vezetője. 

Ami az egyetemes történelmet érinti és sokszor előkerül, az a világvallások témaköre, illetve a felvilágosodás, az ipari forradalmak és a hidegháborús konfliktusok – tette hozzá a szekcióvezető. Ezek mind a tesztfeladatokban, mind az esszékérdésekben megjelenhetnek.  

A feladatsor egészében ezek az arányok: 

  • Politika-, esemény-, állam, jog- és intézménytörténet kb. 40 % 

  • Társadalom-, életmód-, mentalitás- és művelődéstörténet, munkaügyi alapismeretek kb. 25 % 

  • Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története, pénzügyi és gazdasági ismeretek kb. 25 % 

  • Eszme- és vallástörténet kb. 10 % 

Évszámokat is kérdezhetnek? 

Igen, de középszintű érettségin a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek a kerettantervekben felsorolt évszámokkal, személyekkel, topográfiai adatokkal és fogalmakkal. Sőt, középszinten nagyon kevés évszámot kérdeznek, általában egy darabot – mondta korábban Badacsonyi Panna. 

Milyen téma kerül elő szinte mindig? 

Az Eduline-nak korábban nyilatkozó szaktanárok szerint a komplex esszéknél, a hosszú esszéknél a dualizmus az, amit mindenképpen érdemes átnézni - ez általában joker-téma akár emelt, akár középszinten, mivel nagyon sokszor előfordul. A dualizmuskora hozzávetőleg az érettségik 90 %-ban jelen van. 

A mai matekérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.