A szaktanár szerint kifejezetten sok trükkös feladat van a matekérettségi első részében

Az előző évekhez képest "nem megszokott formában" kaptak feladatokat a diákok a mai matekérettségin. Az általunk megkérdezett szaktanár szerint a témakörök ugyan nem nehezek, de lehet buktató a rövid feladatokban.

  • Eduline

Nem nevezhető kedves feladatsornak az idei, vannak benne trükkök

- mondta az Eduline által megkérdezett szaktanár a mai érettségi első feladatlapjáról. Persze hozzátette, vannak olyan feladatok is, ahol a megszokottól eltérően idén nem kell nehezebb számolásokat megoldani a részpontokért.

Nem megszokott a nehézségi sorrend sem, ez is kizökkentheti a diákokat - emelte ki a szaktanár. Szerinte ugyanis nem a könnyűtől halad a nehezebb felé a feladatsor felépítése, hanem az első öt feladatban is vannak nehezebb példák, míg az utolsó kérdés kifejezetten egyszerű. Így az is lehet, hogy a diákokat a vizsga felépítése egy kicsit megkeveri és problémát jelenthet az időkorlát, azaz a 45 perc.

 

Két feladatsort kapnak a középszinten vizsgázók

A matematikából középszinten vizsgázók két feladatsort kapnak: az első 10-12 feladatot tartalmaz, amely alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi.

Ebben a feladatlapban előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű. Az első feladatlap megoldására 45 percet kapnak a diákok, ha letelik az idő, a felügyelő tanárok összeszedik a lapokat – emeli ki az Oktatási Hivatal tájékoztatója.

Ezeknek a feladatoknak a megoldásával 30 pontot lehet szerezni - több pontot ér majd a matekérettségi második, hosszabb, összetett feladatokból álló része, azzal maximum 70 pontot gyűjthetnek a vizsgázók.

A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.