„Nem gondolom, hogy az idei feladatsor lényegesen nehezebb lett volna a korábbiaknál, de azt sem, hogy sokkal könnyebb lett volna” – mondta az Eduline-nak Gerőcs László tankönyvszerző, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium nyugdíjazott tanára.
„Ha a témaköröket és a nehézségi fokot veszem figyelembe, nagy meglepetés nem érhette a diákokat. Olyan fogalmak, tételek, definíciók ismeretére volt szükségük, amelyeket – Covid ide, Covid oda – tudniuk kell. Nem gondolom, hogy az idei feladatsor lényegesen nehezebb lett volna a korábbiaknál, de azt sem, hogy sokkal könnyebb lett volna” – mondta Gerőcs László, hozzátéve: idén ugyanakkor nem voltak nagyon hosszú szövegű feladatok.
A szövegértés fontos a matematikaérettségin is, „szoktam mondani a diákoknak, hogy mindent legalább háromszor olvassanak el”. Úgy látja, voltak olyan feladatok, amelyeknél szükség volt a megosztott figyelemre, de az írásbeli egésze egy átlagos felkészültségű érettségizőnek nagyon nagy gondot nem jelenthetett. „Nem volt könnyű megszerezni a jelest, de az elégséges elérése nem okozhatott nehézséget. Ez általában minden évben így van, idén is” – magyarázta.
„Mind a három feladatban van nehéz és könnyebb rész is, de az a gyanúm, hogy a legtöbben talán a 16-os példát hagyhatták ki, mert térgeometriai arányossági feladat is szerepel benne” – válaszolta a tankönyvszerző arra a kérdésre, hogy az utolsó három (a legtöbb pontot érő) feladat közül vajon melyik volt a legnépszerűtlenebb.
A diákoknak összesen 180 percük volt a középszintű írásbeli feladatainak megoldására – ez elegendő is lehetett, „az első rész 45 perces, de ott egy definícióra, nagyon egyszerű tétel felismerésére, egy állítás tagadásának megfelelő mondat kiválasztására vonatkozó kérdések voltak, ennél a résznél általában nem szoktak kifutni az időből a vizsgázók”.
„A második részben összesen öt feladatot kell megoldani 135 perc alatt. Ha valaki teljesen felkészületlen volt, akkor lehetséges, hogy időzavarba került, de nem hiszem, hogy sokan így jártak, mert az első feladat például egy egyszerű másodfokú egyenlet, illetve egyenletrendszer, a második egy síkgeometriai számolásos feladat” – mondta, hozzátéve: a 15-ös feladat leírásának értelmezésére oda kellett figyelniük a diákoknak, „nagyon érdekes volt a megfogalmazás, többször el kellett olvasni ahhoz, hogy megértsék a vizsgázók”. A matematikatanár szerint az időből inkább az emelt szinten vizsgázók szoktak kifutni.
„Sokszor kérdezik tőlem, hogy az online oktatás mennyire nehezítette meg a diákok felkészülését. Biztosan megnehezítette, hiszen a közvetlen tanári, személyes kontaktus, magyarázat hiányzik. Ha működnek az online órák, akkor ez persze még meglehet, de az óra lelassul, nem pörög úgy, mint az osztályteremben. De azt is gondolom, hogy tizenkettedikben a diákok már komolyabban foglalkoznak a tanulással, hiszen nyakukon az érettségi. Persze ahány iskola, ahány osztály, ahány diák, annyiféle felkészülés és motiváltság, de azt hiszem, hogy erre a mai matekérettségire online – nehezebben ugyan, de – fel lehetett készülni.
A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
