Minden, amit az emelt szintű matekérettségiről tudni kell – feladattípusok és pontszámítás

Milyen részekből áll az emelt szintű, írásbeli matekérettségi? Milyen témakörök kerülhetnek elő a feladatsorban, és hány pontot szerezhettek összesen? Mutatjuk a részleteket.

  • Tóth Alexandra

Az emelt szintű matekérettségi írásbeli része 240 perces, ennyi idő alatt kell megoldanotok a két részből álló feladatsort. Ezt az időt tetszés szerint oszthatjátok be és a feladatok megoldásának a sorrendjét is ti határozzátok meg. 

Milyen feladattípusokra kell számítanotok? 

„Az I. részfeladatsor négy feladatból áll. Ezek az emelt szintű követelmények alapján egyszerűnek tekinthetők, többnyire a középszintű követelmények ismeretében is megoldhatók. A négy feladat közül legalább három több részkérdést is tartalmaz” – olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában

A II. részfeladatsor öt, egyenként 16 pontértékű feladatból áll. Ezek közül legalább kettőben a gyakorlati életben előforduló szituációból származik a probléma, így a megoldáshoz a szöveget le kell fordítanotok a matematika nyelvére – azaz matematikai modellt kell alkotnotok, abban számításokat végeznetek és a kapott eredményeket az eredeti probléma szempontjából értelmezve kell válaszolnotok a felvetett kérdésekre. A feladatok több részkérdést tartalmaznak, és általában több témakör ismeretanyagára támaszkodnak. Az öt feladatból négyet kell választanotok és az értékelés során is csak ez a négy fog számítani. 

Milyen feladatkörök kerülhetnek elő a vizsgán? 

A feladatsor összeállításakor az alábbi arányok az irányadók: 

  • Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok: 20% 

  • Számelmélet, algebra: 25% 

  • Függvények, az analízis elemei: 20% 

  • Geometria, koordinátageometria, trigonometria: 20% 

  • Valószínűségszámítás, statisztika 15% 

Az Oktatási Hivatal ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, a feladatok jelentős része ugyanis több témakörre épül. A feladatsor feladatainak 30-40%-a szöveges, a hétköznapi élethelyzetekhez kapcsolódó, modellalkotást igénylő feladat. 

Hogy néz ki a pontozás? 

Az első részben legfeljebb 51, a második részben pedig legfeljebb 64 (feladatonként 16) pontot lehet összegyűjteni, ami azt jelenti, hogy a feladatok kimaxolásával összesen 115 pont szerezhető. 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.