Minden, amit az emelt szintű matekérettségiről tudni kell – feladattípusok és pontszámítás

Milyen részekből áll az emelt szintű, írásbeli matekérettségi? Milyen témakörök kerülhetnek elő a feladatsorban, és hány pontot szerezhettek összesen? Mutatjuk a részleteket.

  • Tóth Alexandra

Az emelt szintű matekérettségi írásbeli része 240 perces, ennyi idő alatt kell megoldanotok a két részből álló feladatsort. Ezt az időt tetszés szerint oszthatjátok be és a feladatok megoldásának a sorrendjét is ti határozzátok meg. 

Milyen feladattípusokra kell számítanotok? 

„Az I. részfeladatsor négy feladatból áll. Ezek az emelt szintű követelmények alapján egyszerűnek tekinthetők, többnyire a középszintű követelmények ismeretében is megoldhatók. A négy feladat közül legalább három több részkérdést is tartalmaz” – olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában

A II. részfeladatsor öt, egyenként 16 pontértékű feladatból áll. Ezek közül legalább kettőben a gyakorlati életben előforduló szituációból származik a probléma, így a megoldáshoz a szöveget le kell fordítanotok a matematika nyelvére – azaz matematikai modellt kell alkotnotok, abban számításokat végeznetek és a kapott eredményeket az eredeti probléma szempontjából értelmezve kell válaszolnotok a felvetett kérdésekre. A feladatok több részkérdést tartalmaznak, és általában több témakör ismeretanyagára támaszkodnak. Az öt feladatból négyet kell választanotok és az értékelés során is csak ez a négy fog számítani. 

Milyen feladatkörök kerülhetnek elő a vizsgán? 

A feladatsor összeállításakor az alábbi arányok az irányadók: 

  • Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok: 20% 

  • Számelmélet, algebra: 25% 

  • Függvények, az analízis elemei: 20% 

  • Geometria, koordinátageometria, trigonometria: 20% 

  • Valószínűségszámítás, statisztika 15% 

Az Oktatási Hivatal ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, a feladatok jelentős része ugyanis több témakörre épül. A feladatsor feladatainak 30-40%-a szöveges, a hétköznapi élethelyzetekhez kapcsolódó, modellalkotást igénylő feladat. 

Hogy néz ki a pontozás? 

Az első részben legfeljebb 51, a második részben pedig legfeljebb 64 (feladatonként 16) pontot lehet összegyűjteni, ami azt jelenti, hogy a feladatok kimaxolásával összesen 115 pont szerezhető. 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.