Van, aki holnap már pihenhet, de ma még 80 ezren vizsgáznak: a töri van soron

Ma írják a vizsgázók a törirettségit: középszinten három, emelt szinten négy órájuk lesz a feladatmegoldásra. Összesen hány feladat vár rájuk, milyen esszék közül választhatnak és hogyan pontoznak az írásbelin? Minden, amit a mai vizsgáról tudni kell közép- és emelt szinten.

  • Eduline

Az írásbeli középszinten 180 perces, összesen 100 pontot lehet szerezni, emelt szinten 240 perces, és szintén 100 pontos. Ha középszinten vizsgáztok, akkor ezek a legfontosabb információk: 

1. Időbeosztás és feladatok  

Azzal a feladattal kezdtek, amelyikkel szeretnétek, és az időt is úgy osztjátok be, ahogy nektek jó. Középszinten a maximális 100 pont egyik felét az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldásával, a másik felét a szöveges (kifejtendő) kérdésekre adott válaszokkal szerezhetitek meg. Az írásbeli feladatsort kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják  

Rövid válaszok, annyira nem rövid kérdések 

Az egyszerű, rövid válaszokat igénylő feladatsor 12 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat. Mindegyikben valamilyen forrás (szöveg, kép, diagram stb.) feldolgozása, értelmezése a cél: például egyszerű következtetések megfogalmazása a forrás alapján, térképekről információk gyűjtése, célok és következmények megkülönböztetése is.  

Szöveges feladatok - esszékérdések 

Az írásbeli vizsga szöveges feladatainál két kronológiai szakaszolás van: az ókortól 1849-ig és 1849-től napjainkig. Ezekben a feladatokban néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejtenetek a válaszokat. Itt is minden feladatnál forrás (szöveg, kép, adat, térkép stb.) segítségével kell majd megválaszolnotok a feltett kérdést.  

Középszinten ez a rész kétféle típusú kifejtendő feladatot tartalmaz: 

  • két rövid feladatot, amelynél kb. 100-130 szót, egy kb. 12-16 soros szerkesztett szöveget kell írnotok. Ezek egyetemes történelemre vonatkozó feladatotok (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos). 
  • és két hosszú feladatot, amelyet kb. 210-260 szóban, 26-32 soros szövegben kell megoldani. Ezek a magyar történelemre vonatkoznak, közülük az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos. 

Nagyon fontos, hogy hiába láttok összesen négy esszékérdést, ezek közül kell kettőt választanotok: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül, egyet pedig a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül.  

A választásnak is szabályai vannak, de mik ezek? 

Ha az általatok választott rövid esszé az 1849 előtti korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszéteknek az 1849 utáni korszakokra kell vonatkoznia és fordítva. Tehát ha a választott rövid esszé az 1849 utáni korszakra vonatkozik, akkor a hosszú esszének az 1849 előtti korszakokra kell vonatkoznia. Ne felejtsétek el megjelölni a feladatlapon a választásotokat.  

2. Segédeszközök 

A szükséges segédeszközöket – jobb híján a töriatlaszt - nektek kell vinni a vizsgára, de természetesen a vizsgahelyszínen helyesírási szótárat biztosítanak nektek. Fontos, hogy kronológiai adattáblázatot tartalmazó középiskolai történelmi atlasz már nem lehet használni.  

3. Hogyan értékelik a feladatokat?  

Az értékelés a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik majd. A rövid feladatok esetében a javítás egyszerűbb, ugyanis általában egyetlen helyes választ fogadnak el. A szöveges feladatoknál a következő szempontokat veszik figyelembe: 

  • fontos a feladatmegértés (a rövid és a hosszú esszénél is maximum 2 pont), 
  • a tájékozódás térben és időben (a rövid esszénél 2, a hosszú esszénél összesen 4 pontért) 
  • a kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása (Ide tartozik a helyesírás is. A rövid esszénél 4, hosszúnál 6 pont a max), 
  • ismeretszerzés, források használata (a rövid esszénél 3, a hosszúnál 9 pont szerezhető) és 
  • az eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás (rövid feladatok esetében 6, hosszúak esetében max 12 pont szerezhető). 

A rövid feladatok összesen 17 pontot, a hosszú feladatok pedig 33 pontot érnek. Viszont fontos tudni, hogy ha a feladatmegértésre 0 pontot kaptok, akkor a feladat a további szempontok szerint nem értékelhető, összpontszáma is 0 pont.  

Ha emelt szinten vizsgáztok, akkor rátok ezek a szabályok vonatkoznak  

Emelt szinten a vizsga 240 perces lesz. Az I. (100 perc) és a II. (140 perc) részen belül a rendelkezésre álló időt tetszésetek szerint oszthatjátok meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatjátok. Először az I. feladatlapot oldjátok majd meg, a feladatlapot 100 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti, és ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.  

Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor itt is 12 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat. Fontos, hogy emelt szinten csak a második vizsgarészhez használhattok majd segédeszközt, azaz töriatlaszt. 

Esszé? van rövid, hosszú és komplex feladat is 

Emelt szinten az ókortól 1849-ig és az 1849-től napjainkig kronológiai szakaszoláson kívül van egy komplex feladat is, amelyet meg kell oldanotok. Ez a feladat bármi lehet az ókortól napjainkig.  Ugyanúgy, mint középszinten, itt is néhány mondatos vagy hosszabb szöveges választ kell adnotok a források felhasználásának a segítségével.  

Tehát a feladatlap háromféle típusú kifejtendő feladatot tartalmaz:  

  • Rövid feladatot, amelyet kb. 110-130 szóban (kb. 14-18 sorban) kell megoldani.  
  • Hosszú feladatot, amelyet kb. 240-290 szóban (kb. 30-36 sorban) kell megoldani.  
  • Komplex feladatot, amelyet kb. 290-340 szóban (kb. 36-42 sorban) kell megoldani. Ez a feladat szólhat például valamilyen (több korszakon átívelő) történelmi probléma bemutatása, vagy azonos korszakban párhuzamosan zajló magyar és egyetemes történelmi események összehasonlítása, vagy két különböző korszak eseményeinek összevetése. 

Itt is megvan a választás szabálya 

Hat feladatból hármat kell választanotok: egy rövid, egy hosszú és egy komplex feladatot. Ha az általatok választott rövid esszé az 1849 előtti korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszének az 1849 utáni korszakokra kell vonatkoznia. Ha az általatok választott rövid esszé az 1849 utáni korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszének az 1849 előtti korszakokra kell vonatkoznia. A választásotokat itt is jelölni kell a feladatlapon. 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.