Milyen részekből áll az angolérettségi? Mennyi idő van egy-egy feladattípusra? Hány pontot lehet szerezni, és mikor használhatjátok a szótárat? Most minden kérdést megválaszolunk.
Mennyi idő alatt kell megoldanotok a feladatokat?
A középszintű vizsgára 180, az emelt szintűre pedig 240 percetek lesz. Ez alatt mindkét szinten négy feladatsort kell megoldanotok. Az olvasott szöveg értésére 60 percet kaptok, a nyelvhelyességre 30 percetek lesz. Ezt egy 15 perces szünet követi, ami után jön a 30 perces hallott szöveg értése és a 60 perces íráskészség. Emelt szinten 70, 50, 30 és 90 percetek lesz a különböző vizsgarészekre.
Hány pontot lehet szerezni az írásbelin?
A középszintű vizsgán összesen 117 pontot szerezhettek. Minden feladatsor 33 pontot ér, kivéve a második, arra maximum 18 pontot kaphattok. Ezzel szemben emelt szinten kereken 120 pontos a vizsga, és minden rész egységesen 30 pont.
Milyen szövegek és feladatok várhatók a szövegértésnél?
Ebben a részben rövid, hétköznapi nyelven íródott szövegek szoktak szerepelni, ami lehet akár egy használati utasítás, egy újságcikk, egy levél, ismeretterjesztő szöveg vagy irodalmi szöveg is. A feladattípusokat tekintve előfordulhat feleletválasztás, igaz-hamis, egymáshoz rendelés (pl. címhez vagy képhez szöveg), sorrendállítás, hiányos szöveg kiegészítése, rövid választ igénylő feladat stb. A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll.
Mire lehet számítani a nyelvhelyesség feladatrésznél?
Hasonlóan a szövegértéshez, itt is egy szövegrészlet alapján kell feladatokat elvégezni. A közép- és az emelt szint közötti különbség a nyelvtani és lexikai szerkezetek komplexitásában és a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg. Mindkét szinten előfourdulhat például, hogy a megadott szavak ragozott alakjait vagy a belőlük képzett új szavakat kell beillesztenetek a szövegbe. Középszinten összesen 3-4 feladat várható, melyekhez a felhasznált szövegek együttes terjedelme 500-600 szó. Emelt szinten 4-5 feladattal számolhattok, melyek együttes terjedelme 700-900 szó.
Milyen szövegek fordulhatnak elő a hallásértésnél?
Többek között telefonbeszélgetésekre, műsorrészletekre, interjúkra vagy közérdekű közleményekre – például pályaudvaron vagy áruházban elhangzott bejelentésre vagy időjárás-jelentésre – kell számítani. A feladatsor összesen 2-3 szövegből és 2-3 feladatból áll. Arról, hogyan érdemes készülni erre a vizsgarészre, és mit tegyetek, ha végképp nem értitek a szöveget, itt írtunk korábban.
Hogyan néz ki az íráskészséget mérő feladatsor?
Ebben a vizsgarészben arra kíváncsiak, hogy képesek vagytok-e magatok kifejezni az adott szinten idegen nyelven írásban, valamint végre tudtok-e hajtani különböző kommunikációs célokat a megvalósítás érdekében. A következő szövegfajták fordulhatnak elő: rövid, személyes jellegű közlés – például üzenet, naplóbejegyzés, blogbejegyzés – internetes hozzászólás, e-mail, meghívó, magánjellegű vagy intézménynek szóló levél.
Középszinten az első feladatban három irányító szempont alapján kell elkészíteni egy 80-100 szó terjedelmű közlést. A másodikban pedig egy hosszabb, leíró vagy véleménykifejtő szöveg megalkotása a feladat - ennek 100-120 szavasnak kell lennie. Emelt szinten az első feladatban szintén három szempontot kaptok, de 120-150 szavas írásművet várnak el tőletek, míg a második, kifejtősebb feladatnál 200-250 szót kell írnotok. A maxpontos levél receptjéről itt olvashattok bővebben.
Lehet szótárt használni az írásbelin?
Igen, egy-, illetve kétnyelvű szótárt is használhattok - erről magatoknak kell gondoskodnotok. Fontos azonban, hogy ezt mind a közép-, mind az emelt szintű érettségin csak az íráskészséget mérő feladatok megoldásához vehetitek elő, a többi résznél - olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése - nem.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
