Angolérettségi 2021: szabályok és tanácsok a hallás utáni szövegértéshez

Milyen témák, feladatok és szövegek kerülhetnek elő a középszintű angolérettségi harmadik feladatsorában? Hogyan érdemes készülni erre a vizsgarészre, és mit tegyetek, ha végképp nem értitek a szöveget? Itt minden kérdésetekre választ találtok.

  • Tóth Alexandra

Középszinten a nyelvi érettségik 180 percig tartanak. Ez alatt négy feladatlapot kell megoldanotok: egy olvasott szöveg értése, egy nyelvhelyesség, egy hallott szöveg értése és egy íráskészség feladatsort. Az olvasott szövegre 60, a nyelvhelyességre 30 percetek lesz. Ezt egy 15 perces szünet követi, ami után jön a 30 perces hallott szöveg értése és a 60 perces íráskészség.

A harmadik vizsgarészben azt mérik, képesek vagytok-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően. Illetve tudjátok-e az elhangzott szöveg gondolatmenetét nagyvonalakban követni, valamint megértetik-e a tényszerű részinformációkat.

A hallott szövegértési feladatban felhasznált szöveg hétköznapi nyelven hangzik el, normál tempójú, és alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkezik, továbbá a megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre. Ugyanakkor tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten, ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.

Milyen szövegfajták és feladattípusok fordulhatnak elő a vizsgán?

A vizsgán a következő szövegfajtákkal találkozhattok:

  • közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban),
  • rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend),
  • utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron),
  • médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír),
  • beszélgetések, telefonbeszélgetések,
  • műsorrészletek, riportok, interjúk,
  • beszámolók,
  • ismeretterjesztő szövegek.

Feladattípusokat tekintve előfordulhatnak feleletválasztós, igaz/hamis, egymáshoz rendeléses (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez) feladatok is. De az is lehet, hogy az események sorrendjét kell megállapítanotok, esetleg nyomtatványokat, űrlapokat, táblázatot kell kitöltenetek, vagy épp hiányos mondatokat kell kiegészítenetek. Sőt, rövid választ igénylő nyitott kérdésekkel vagy épp ténybeli hibák azonosításával, javításával is találkozhattok.

A feladatsor 2-3 szövegből és 2-3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 6-9 perc. Minden szöveget kétszer hallgathattok meg, másodszorra megszakításokkal.

Tippek a vizsgához

Bár a hallás utáni szövegértés elég megfoghatatlannak tűnik, azért ehhez is van néhány tanácsunk, amit érdemes megfogadnotok: 

  • Ha csak betűt kell beírnotok a megoldásba, érdemes nyomtatott nagybetűt használnotok, így elkerülhetitek az olvashatatlan írásból adódó félreértéseket.
  • A beírást igénylő megoldásoknál mindig a szövegben elhangzott szavakat használjátok.
  • Szövegkiegészítésnél ügyeljetek arra, hogy a szavak illeszkedjenek a megadott szöveghez.
  • Ha végképp nem értettétek a szövegben elhangzott elemet, amit a válaszban kérnek, próbáljátok meg magatoktól, a szövegkörnyezet és a szöveg témája alapján kiegészíteni. Nem érdemes szabadon hagyni egyetlen helyet sem, a rossz beírt válaszért pontlevonás nem jár, csak nem kaphattok érte pontot.

Érdemes azzal is tisztában lennetek, hogy a vizsgának ebben a részében a helyesírás miatt sem kell görcsölnötök, ugyanis a feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák.

Extra tippek a felkészüléshez

Ahogy azt az előbb is írtuk, a vizsgának ez az a része, amit a legnehezebb megfogni, így a felkészüléshez sincs tökéletes recept, gyakorlásként azonban érdemes lehet sorozatokat néznetek angolul (lehetőleg felirat nélkül, hiszen ha azt olvassátok, az olvasott szövegértésetek fejlődik inkább) - így a kellemeset is összeköthetitek a hasznossal. Ha viszont nem szeretnétek az érettségi előtti utolsó napokban rákattani egy király sorozatra, akkor lehet jobban jártok, ha TED videókkal, vagy YouTube-csatornákkal gyakoroltok. Egy-egy videós tartalommal sok új szót, kifejezést lehet elsajátítani és még a kiejtéseteket is fejleszthetitek.

Cikksorozatunk első részét, amelyben a maxpontos levél receptjéről írtunk, itt olvashatjátok el.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.