Témakörök és hibák a matekérettségin: ha nem figyeltek, értékes pontokat veszíthettek

Milyen témakörök okoznak problémát a legtöbb diáknak a matekérettségin? Milyen apró hibákkal szoktak pontokat veszíteni a vizsgázók? Cikksorozatunk negyedik részében ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

  • Tóth Alexandra

Krasznai Blanka, a Studium Generale (SG) matematika szekcióvezetője szerint két nagy témakör okoz a leggyakrabban problémát az érettségizőknek: a kombinatorika, illetve a valószínűségszámítás.

Ennek egyik oka, hogy viszonylag későn tanulják ezeket, illetve nem egy sémára épülnek a feladatok, sok területről kell a tudást használni. Nagyon fontos szerepet játszik a szövegértés is – például, hogy a kombinatorikánál a variációt vagy a kombinációt kell használni

– mondja, hozzátéve: hasonló okokból többeknek a térgeometriával és a síkgeometriával is meggyűlhet a bajuk.

Ha ti is gondban vagytok a korábbiakban felsorolt témákkal, vagy az exponenciális és logaritmusos feladatok mennek nehezebben, esetleg éppen az egyenletekkel álltok hadilábon, érdemes ellátogatnotok a Studium Generale oldalára – amelyet korábban már ajánlottunk –, ugyanis az SG-sek nem egyszerűen összegyűjtötték a korábbi évek érettségi feladatsorait, hanem témakörökre és szintekre (középszint és emelt szint) bontva készítettek belőlük feladatlapokat. Így témáról témára felkészülhettek a jövő heti vizsgára.

Magyarázatra is szükségetek lenne a feladatokhoz? Korábban már mutattunk nektek egy Youtube-csatornát, ahol segítséget is kaptok a matekérettségi megoldásához. A videók leírásából az is kiderül, melyik témakört hanyadik perctől találjátok, így ha nem szeretnétek az összes megoldást végignézni, elég a megfelelő részhez tekernetek.

2+2+2 hiba: az már 6 ponttal kevesebb

Nemcsak a nehezebb feladatokkal lehet könnyen pontokat veszíteni, hanem általános hibákkal is. Krasznai Blanka szerint nagyon tipikus, egy-két pontos hiba, amikor a vizsgázók elfelejtenek kikötést írni, a valószínűséget százalékban adják meg, vagy rossz mértékegységben számolnak. Utóbbi „akkor fordulhat elő leggyakrabban, ha a feladat többféle mértékegységet ad meg, és elfelejtenek átváltani, vagy nem figyelnek arra, hogy mi volt a kérdés, és rossz mértékegységben válaszolnak” – teszi hozzá.

Ugyancsak gyakran előfordul, hogy nem kerekítenek, vagy nem annyi tizedesjegyre, mint ahogy a feladat elvárja.

Ami még szintén típushiba szokott lenni, az a túl szabályos ábra. Ezekből sose szabad kiindulni, hiszen lehet, hogy észrevesznek egy derékszöget, de ez így még nem lesz jó megoldás, ezt matematikailag is bizonyítani kell – mondja.

Az SG szekcióvezetője szerint rengeteg diák elfelejti ellenőrizni a feladatokat, ami azon túl, hogy a hosszabb, kifejtős számolásoknál pontot ér, az összes feladatnál az egyik legfontosabb lépés. Ha számításkor csak egy apró hibát is becsúszik – mondjuk egy plusz-mínuszt elírtok –, akkor azt egészen a feladat végéig nem fogjátok észrevenni, és ha nem ellenőriztek, akkor ez később sem derül ki. „Bár egy ilyen apróbb dolog nem elvi hiba, és nem jár érte az összes pont levonása. Ha egy elvi hibánk van, onnantól már nem kaphatunk pontot a feladatra. Ezt viszont mind csak akkor tudjuk észrevenni, ha a feladat végén ellenőrzünk” – hangsúlyozza Krasznai Blanka.

Az SG matematika szekciójának vezetőjével egyébként korábban már beszélgettünk arról, milyen gyakorlási lehetőségekkel tudjátok kiegészíteni a távoktatást, illetve valóban arra kell-e törekednetek, hogy 100 százalékos érettségit írjatok. Majd átbeszéltük, hogyan érdemes belekezdenetek az érettségin a feladatok megoldásába. De annak is utánajártunk már, milyen eszközök tudják a legnagyobb segítséget nyújtani az érettségi alatt.

magyarérettségiről szóló sorozatunkat itt találjátok, a töriérettségire készülésben pedig ebben a sorozatban segítünk.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.