Mit érdemes átnézni? Ezek a témakörök majdnem minden évben ott vannak a töriérettségin

Vannak témák vagy témakörök, amik mindig felbukkannak az történelemérettségin? Mit és mikor érdemes átnézni az írásbeli előtt? Újabb tippek és trükkök, amivel hatékonyan készülhettek fel az idei történelemérettségire. Cikksorozatunk harmadik részében a slágertémákkal foglalkozunk.

  • Csik Veronika

Most is Badacsonyi Panna, a Studium Generale történelem szekcióvezetője és Nyikos Márton a szekció oktatásért felelős középvezetője segítettek nekünk abban, hogyan mik azok a témák, amiket mindenképp érdemes átnézni a vizsgák előtt, mert nagy valószínűséggel előkerülhetnek az írásbelin.

A vizsgák közép- és emelt szinten is ugyanúgy vannak felépítve, már ami a témákat illeti - mondja az Eduline-nak Badacsonyi Panna, az SG történelem szekcióvezetője: 60%-ban magyar és 40%-ban egyetemes történelmet érintenek a feladatok, illetve a fele 1848 előtti, a másik fele ’48 utána történelmet kér számon. Ha ez alapján megnézzük az előző évek feladatsorait, akkor legtöbbször az 

Árpád-házi uralkodók, a vegyesházi királyok, a reformkor, dualizmus, Horthy-korszak, Kádár- és Rákosi-korszak került elő legtöbbet. Hiszen ezek mindegyike olyan témakör, ami több aspektusból is megközelíthető, többféle feladat is foglalkozhat velük.

Ami az egyetemes történelmet érinti és sokszor előkerül - teszi hozzá -, az a világvallások témaköre, illetve a felvilágosodás, az ipari forradalmak és a hidegháborús konfliktusok. Ezek mind a tesztfeladatokban, mind az esszékérdésekben megjelenhetnek. 

Témák, amik gondot jelenthetnek

A tananyag utolsó leckéinek feldolgozása mindig az év végi témákhoz tartozik, az idő hiánya pedig évről évre, még a klasszikus tantermi oktatásban is visszatérő probléma volt, és most is az. Nagyon szűk időkeret jut ugyanis nagyon nagy tananyagra.

A Kádár-korszakra, a rendszerváltásra, a mai magyar demokráciára, az alapvető gazdasági és állampolgári ismeretekre vagy a globális világ előnyeire és gondjaira nagyon kevés idő jut, ha egyáltalán jut rá idő.

- mondja Badacsonyi Panna. Viszont ezek olyan fontos témák, amik ma is aktuálisak (így talán könnyebb őket feldolgozni, megérteni és kontextusba helyezni), illetve a vizsgán is előkerülhetnek - teszi hozzá. Az utolsó feladat ugyanis a jelenkor történelméhez kapcsolódik és olyan gazdasági vagy társadalmi alapismeretekre kérdezhet rá, ami ugyan egy jó forrással könnyen megoldható, de nem biztos, hogy az órákon olyan gyakran előkerült. Ezeket tehát érdemes még egyszer tüzetesen átnézni a vizsgák előtt.

A cikksorozatunk első részét, amiben az otthoni tanuláshoz adtunk néhány tippet, itt találjátok. A második részt pedig az atlaszhasználatról itt olvashatjátok el.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.