A szakszervezet ezeket Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak tette fel egy levélben. De írtak egy másik levelet is, ezt Áder János köztársasági elnöknek, akitől azt kérik, fontolja meg az teljes oktatás digitális munkavégzésre történő visszaállítását.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az elmúlt időszakban több javaslatot is megfogalmazott az érettségi lebonyolításával kapcsolatban, azonban még mindig vannak részletek, amelyeket homályosnak tartanak.
Szeretnék, ha Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár megindokolná, miért tartják biztonságosabbnak azt, hogy 10 diák 4-5 napon át, napi 3-4 órában egy-egy teremben felügyelőtanárokkal összezárva írásbeli dolgozatot ír, szemben azzal, hogy egy teremben egy-egy diák, egy háromtagú bizottság előtt átlagosan másfél-két óra alatt leszóbelizik, akár valamennyi vizsgatárgyból.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy több tárgyból - például vizuális kultúra, ének-zene, tesi - elsősorban az elkészített portfólió bemutatása, zenemű előadása, vagy egyéb tevékenység a lényeg, az írásbeli nem helyettesítheti megfelelően a szóbeli vizsgát. Így kíváncsiak arra, milyen megoldással kívánják biztosítani azon diákok esélyegyenlőségét, akik ezekre a vizsgákra a hagyományos módon készültek? Feltették a kérdést: nem lenne-e indokoltabb a fentiek alapján csak szóbeli vizsgákat tartani az érettségin?
De nemcsak a korábbiakban felsorolt tárgyakból vizsgázók esélyegyenlősége miatt aggódnak, hanem az összes idei végzőséért. Továbbá szeretnének választ kapni arra, milyen konkrét megoldással készülnek azok számára, akik saját vagy családtagjaik krónikus megbetegedése miatt nem tudnak megjelenni az érettségin? Hogyan fogják elérni, hogy ezek a diákok ne szenvedjenek hátrányt, és ne veszítsenek évet?
Végül azt is megkérdezték Maruzsa Zoltántól, milyen okok szólnak amellett, hogy a kiugró halálozási adatok, kórházi leterheltség mellett nem az érettségi elhalasztása (pl. nyárra, amikor várhatóan alacsonyak lesznek a fertőzöttségi adatok) mellett döntöttek? A PDSZ úgy véli, az esetleges halasztással a digitális oktatásból lemorzsolódók is időt és lehetőséget nyerhetek volna az alaposabb felkészülésre, a fertőzöttségi adatok javulásával akár osztálytermi felkészítés kereteiben is.
Az érettségik mellett ugyanakkor a szakszervezetet az újranyitás kérdésköre is foglalkoztatja. Továbbra sem értik, hogy a járvány jelenlegi szakaszában miért tartják jó ötletnek a személyes oktatást. Úgy vélik, amíg a nevelési-oktatási intézményekben továbbra sem tartható a távolság, továbbra sem kötelező a maszkhasználat, addig nem csak a még immunitást nem szerzett tanárok vannak veszélyben, hanem azon dolgozó családok is, akik otthonába így minden igyekezetük ellenére is eljuthat a vírus - főleg egy olyan hullámban, ahol a gyermekek körében is kiemelten veszélyt jelent az új mutáció.
Ezért Áder Jánosnak címzett levelükben azt kérték a köztársasági elnöktől, hogy "vesse latba befolyását, hogy a járvány jelenlegi szakaszában a teljes oktatás visszatérhessen a digitális munkavégzéshez".
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
