A legnépszerűbb képzések idén is a gazdaságtudományi szakok voltak, de a számok alapján a modellváltó egyetemeket is többen választották, mint egy évvel korábban – ismertette a legfrissebb statisztikákat Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese.
„Az egyetemi, főiskolai jelentkezések összesítése alapján azt látjuk, hogy a magyar fiatalok bíznak a hazai intézményekben: idén több mint 10 ezerrel jelentkeztek többen alap- vagy mesterképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre, mint tavaly. A 101 844 jelentkezés több mint 11 százalékos emelkedést jelent az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest (akkor 91 458-an felvételiztek - a szerk.) – fejtette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese. Azt azonban nem tette hozzá, hogy a tavalyi év az elmúlt 19 év negatív rekordja volt a felvételin, így annyira nem meglepő, hogy többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint egy éve.
Schanda Tamás a részletes adatokat ismertetve elmondta, a legnépszerűbbek idén is a gazdaságtudományi szakok voltak, itt 20 266-ról 22 403-ra emelkedett a jelentkezők száma. A bölcsészettudományi képzésekre bő ezerrel, 11 002 helyett 12 066-an felvételiztek, a műszakiakra 9876 helyett 10 588-an, pedagógusképzésre a tavalyi 8245 után idén 9787-en, orvos- és egészségtudományira pedig 8619-en jelentkeztek – ez 1208-cal több, mint az egy évvel ezelőtti szám.
Az ITM miniszterhelyettese kitért a modellváltó intézményekkel kapcsolatos adatokra is. Szerinte "a fiatalok számára vonzóak a már most vagy hamarosan új rendben működő intézmények", ugyanis azokra az egyetemekre, amelyeken már megtörtént a modellváltás, 2477-tel többen jelentkeztek, mint tavaly. Amelyeknél egyelőre a szenátusi döntés született meg a váltásról, de még nem valósították meg az átalakítást, azokra pedig 3822-vel több ember adta be a felvételijét, mint az előző évben – mondta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
