Több mint 11 százalékkal emelkedett a felsőoktatásba felvételizők száma tavalyhoz képest

A legnépszerűbb képzések idén is a gazdaságtudományi szakok voltak, de a számok alapján a modellváltó egyetemeket is többen választották, mint egy évvel korábban – ismertette a legfrissebb statisztikákat Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese.

  • Eduline

„Az egyetemi, főiskolai jelentkezések összesítése alapján azt látjuk, hogy a magyar fiatalok bíznak a hazai intézményekben: idén több mint 10 ezerrel jelentkeztek többen alap- vagy mesterképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre, mint tavaly. A 101 844 jelentkezés több mint 11 százalékos emelkedést jelent az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest (akkor 91 458-an felvételiztek - a szerk.) – fejtette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese. Azt azonban nem tette hozzá, hogy a tavalyi év az elmúlt 19 év negatív rekordja volt a felvételin, így annyira nem meglepő, hogy többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint egy éve.

MTI

Schanda Tamás a részletes adatokat ismertetve elmondta, a legnépszerűbbek idén is a gazdaságtudományi szakok voltak, itt 20 266-ról 22 403-ra emelkedett a jelentkezők száma. A bölcsészettudományi képzésekre bő ezerrel, 11 002 helyett 12 066-an felvételiztek, a műszakiakra 9876 helyett 10 588-an, pedagógusképzésre a tavalyi 8245 után idén 9787-en, orvos- és egészségtudományira pedig 8619-en jelentkeztek – ez 1208-cal több, mint az egy évvel ezelőtti szám.

Az ITM miniszterhelyettese kitért a modellváltó intézményekkel kapcsolatos adatokra is. Szerinte "a fiatalok számára vonzóak a már most vagy hamarosan új rendben működő intézmények", ugyanis azokra az egyetemekre, amelyeken már megtörtént a modellváltás, 2477-tel többen jelentkeztek, mint tavaly. Amelyeknél egyelőre a szenátusi döntés született meg a váltásról, de még nem valósították meg az átalakítást, azokra pedig 3822-vel több ember adta be a felvételijét, mint az előző évben – mondta.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.