Percenként emelkedik a 2021-es szóbeli érettségik eltörlését követelők száma

A petíció a hétvégén indult és már több ezren alá is írták - az idei tanév szóbeli érettségi vizsgáinak eltörlését kérik.

  • Csik Veronika

A kedd kora reggeli adatok szerint több mint kilencezren írták alá azt a pár napja indult petíciót, ami az idei szóbeli érettségik eltörlését kéri a kormánytól. A reggel folyamán többször is frissítettük az oldalt, és percenként emelkedett az aláírók száma.

Mi a minisztérium álláspontja?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nemrég, sokadszorra is közölte, "az érettségit a tavalyi tapasztalatok hasznosításával, jelenlegi terveink szerint hagyományos módon szervezzük meg". Így a minisztérium idén az írásbelik mellett, a szóbeli vizsgákat is megtartaná. "Természetesen a kormány és az operatív törzs folyamatosan figyelemmel kíséri a járványhelyzet alakulását, és ha szükséges, meghozza a megfelelő intézkedéseket" - tették hozzá.

A másik oldal ezzel nem ért egyet. Az aláírók többek között azzal indokolják kérésüket, hogy a tavalyi évhez képest radikálisan megnőtt a napi új fertőzöttek és a napi elhunytak száma is. Ezen felül a 18 éves korosztály az oltási sorrend legvégén van, tehát kevés esélyt látnak arra, hogy sorra kerüljenek júniusig. A részletes indoklásban ezen felül kiemelik azt is, hogy szerintük az online oktatás nem olyan hatékony, mint a hagyományos, ugyanis a jelenlegi helyzetben a diákoknak nem volt lehetőségünk a szóbeli felelések menetét vagy a kísérleteket gyakorolni, végignézni az emelt szintű természettudományi tárgyak szóbeli vizsgájához. 

Hányan érettségiznek idén?

Az elmúlt húsz évben mindig 100-120 ezer körül volt a vizsgázók száma, az elmúlt öt évben 100 ezer volt a legalacsonyabb szám. 2020-ban is ennyire becsülték az érettségiző diákok számát, és valószínűleg idén sem érint kevesebb diákot a vizsgaszezon.

A 2021-es érettségikkel kapcsolatos legfrissebb híreiket itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.