Előkerül a publicisztika és nő a magyar témák aránya is az új töriérettségiben

A magyar nép eredete emelt szintű téma lesz, összességében több magyar történelem kerül a vizsgákba, sőt, a természettudományos szóbelik esetében megjelenő projektmunkák a történelemérettségin is elképzelhetőek lesznek.

  • Eduline

2024-től a "nehezen érthető korabeli források" mellett már publicisztikai szövegeket is elemezhetnek a diákok történelemből - írja mai számában a Magyar Nemzet. A lapnak Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke nyilatkozott, hozzátette: a természettudományos szóbelik esetében megjelenő projektmunkák a történelem­érettségin is elképzelhetők, igaz, ennek bevezetéséhez szerinte hosszabb előkészítés és vizsgálatok szükségesek.

Újdonság tehát, hogy a vizsgaleírás megengedi a történészi vagy publicisztikai szöveg értelmezését is az elsődleges források mellett. Ennek oka, hogy sok esetben nagyon "életszerűtlen elvárni a diákoktól a korabeli források elemzését, így ez nagyobb és kreatívabb lehetőséget ad a feladat írásánál" – állítja a szakember.

Másik komoly változás, hogy a komplex tesztfeladat ezentúl magyar történelemből lesz majd kijelölve, illetve a többi tesztfeladat kö­rében is elvárás, hogy a kérdések legalább ötven százaléka a magyar történelemre vonatkozzon. Valamint az egyetemes és a magyar történeti témákat az új követelményrendszerben korszakonként egyesítik. Ezen felül változtak a tematikai arányok a vizsgán: kevesebb gazdaság- és társadalomtörténelmet és több eszmetörténetet fognak számonkérni, de a politikatörténet aránya nem változik.

Eddig középszinten szerepelt a témák közt a magyar nép eredete és vándorlása, a mostani javaslatban az eredet kérdése átkerül emelt szintre és kikerül a témakörök közül a "magyar nép egyre kérdésesebb" vándorlása - teszik hozzá. A jelenkori témakörök közül eltűnik az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőségek elvének bemutatása, ugyanis 2020-tól ezt egy külön tantárgyat (állampolgári ismeretek) dolgozza fel.

Történelemtanárok Egylete (TTE) az érettségi vizsga tervezett változtatását elfogadhatatlannak tartja, sőt, a szakmai szervezet meg sem kapta véleményezésre ezt a fontos szakmai anyagot.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.