A magyar nép eredete emelt szintű téma lesz, összességében több magyar történelem kerül a vizsgákba, sőt, a természettudományos szóbelik esetében megjelenő projektmunkák a történelemérettségin is elképzelhetőek lesznek.
2024-től a "nehezen érthető korabeli források" mellett már publicisztikai szövegeket is elemezhetnek a diákok történelemből - írja mai számában a Magyar Nemzet. A lapnak Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke nyilatkozott, hozzátette: a természettudományos szóbelik esetében megjelenő projektmunkák a történelemérettségin is elképzelhetők, igaz, ennek bevezetéséhez szerinte hosszabb előkészítés és vizsgálatok szükségesek.
Újdonság tehát, hogy a vizsgaleírás megengedi a történészi vagy publicisztikai szöveg értelmezését is az elsődleges források mellett. Ennek oka, hogy sok esetben nagyon "életszerűtlen elvárni a diákoktól a korabeli források elemzését, így ez nagyobb és kreatívabb lehetőséget ad a feladat írásánál" – állítja a szakember.
Másik komoly változás, hogy a komplex tesztfeladat ezentúl magyar történelemből lesz majd kijelölve, illetve a többi tesztfeladat körében is elvárás, hogy a kérdések legalább ötven százaléka a magyar történelemre vonatkozzon. Valamint az egyetemes és a magyar történeti témákat az új követelményrendszerben korszakonként egyesítik. Ezen felül változtak a tematikai arányok a vizsgán: kevesebb gazdaság- és társadalomtörténelmet és több eszmetörténetet fognak számonkérni, de a politikatörténet aránya nem változik.
Eddig középszinten szerepelt a témák közt a magyar nép eredete és vándorlása, a mostani javaslatban az eredet kérdése átkerül emelt szintre és kikerül a témakörök közül a "magyar nép egyre kérdésesebb" vándorlása - teszik hozzá. A jelenkori témakörök közül eltűnik az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőségek elvének bemutatása, ugyanis 2020-tól ezt egy külön tantárgyat (állampolgári ismeretek) dolgozza fel.
Történelemtanárok Egylete (TTE) az érettségi vizsga tervezett változtatását elfogadhatatlannak tartja, sőt, a szakmai szervezet meg sem kapta véleményezésre ezt a fontos szakmai anyagot.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
