Előkerül a publicisztika és nő a magyar témák aránya is az új töriérettségiben

A magyar nép eredete emelt szintű téma lesz, összességében több magyar történelem kerül a vizsgákba, sőt, a természettudományos szóbelik esetében megjelenő projektmunkák a történelemérettségin is elképzelhetőek lesznek.

  • Eduline

2024-től a "nehezen érthető korabeli források" mellett már publicisztikai szövegeket is elemezhetnek a diákok történelemből - írja mai számában a Magyar Nemzet. A lapnak Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke nyilatkozott, hozzátette: a természettudományos szóbelik esetében megjelenő projektmunkák a történelem­érettségin is elképzelhetők, igaz, ennek bevezetéséhez szerinte hosszabb előkészítés és vizsgálatok szükségesek.

Újdonság tehát, hogy a vizsgaleírás megengedi a történészi vagy publicisztikai szöveg értelmezését is az elsődleges források mellett. Ennek oka, hogy sok esetben nagyon "életszerűtlen elvárni a diákoktól a korabeli források elemzését, így ez nagyobb és kreatívabb lehetőséget ad a feladat írásánál" – állítja a szakember.

Másik komoly változás, hogy a komplex tesztfeladat ezentúl magyar történelemből lesz majd kijelölve, illetve a többi tesztfeladat kö­rében is elvárás, hogy a kérdések legalább ötven százaléka a magyar történelemre vonatkozzon. Valamint az egyetemes és a magyar történeti témákat az új követelményrendszerben korszakonként egyesítik. Ezen felül változtak a tematikai arányok a vizsgán: kevesebb gazdaság- és társadalomtörténelmet és több eszmetörténetet fognak számonkérni, de a politikatörténet aránya nem változik.

Eddig középszinten szerepelt a témák közt a magyar nép eredete és vándorlása, a mostani javaslatban az eredet kérdése átkerül emelt szintre és kikerül a témakörök közül a "magyar nép egyre kérdésesebb" vándorlása - teszik hozzá. A jelenkori témakörök közül eltűnik az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőségek elvének bemutatása, ugyanis 2020-tól ezt egy külön tantárgyat (állampolgári ismeretek) dolgozza fel.

Történelemtanárok Egylete (TTE) az érettségi vizsga tervezett változtatását elfogadhatatlannak tartja, sőt, a szakmai szervezet meg sem kapta véleményezésre ezt a fontos szakmai anyagot.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.