Előkerül a publicisztika és nő a magyar témák aránya is az új töriérettségiben

2024-től a "nehezen érthető korabeli források" mellett már publicisztikai szövegeket is elemezhetnek a diákok történelemből - írja mai számában a Magyar Nemzet. A lapnak Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke nyilatkozott, hozzátette: a természettudományos szóbelik esetében megjelenő projektmunkák a történelem­érettségin is elképzelhetők, igaz, ennek bevezetéséhez szerinte hosszabb előkészítés és vizsgálatok szükségesek.

Újdonság tehát, hogy a vizsgaleírás megengedi a történészi vagy publicisztikai szöveg értelmezését is az elsődleges források mellett. Ennek oka, hogy sok esetben nagyon "életszerűtlen elvárni a diákoktól a korabeli források elemzését, így ez nagyobb és kreatívabb lehetőséget ad a feladat írásánál" – állítja a szakember.

Másik komoly változás, hogy a komplex tesztfeladat ezentúl magyar történelemből lesz majd kijelölve, illetve a többi tesztfeladat kö­rében is elvárás, hogy a kérdések legalább ötven százaléka a magyar történelemre vonatkozzon. Valamint az egyetemes és a magyar történeti témákat az új követelményrendszerben korszakonként egyesítik. Ezen felül változtak a tematikai arányok a vizsgán: kevesebb gazdaság- és társadalomtörténelmet és több eszmetörténetet fognak számonkérni, de a politikatörténet aránya nem változik.

Eddig középszinten szerepelt a témák közt a magyar nép eredete és vándorlása, a mostani javaslatban az eredet kérdése átkerül emelt szintre és kikerül a témakörök közül a "magyar nép egyre kérdésesebb" vándorlása - teszik hozzá. A jelenkori témakörök közül eltűnik az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőségek elvének bemutatása, ugyanis 2020-tól ezt egy külön tantárgyat (állampolgári ismeretek) dolgozza fel.

Történelemtanárok Egylete (TTE) az érettségi vizsga tervezett változtatását elfogadhatatlannak tartja, sőt, a szakmai szervezet meg sem kapta véleményezésre ezt a fontos szakmai anyagot.