A személyes oktatás visszaszervezése nincs napirenden, azonban az érettségizőknek idén írásbeli és szóbeli vizsgára is készülniük kell.
Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere a Magyar Nemzetnek adott egy hosszú interjút, amelyben a jelenlegi helyzet, az oltások és a vakcinabeszerzés témája mellett kitért az érettségi vizsgákra is.
Az idei érettségi egyértelműen a járványhelyzet alakulásától függ, a jelenlegi terv szerint azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli vizsgákat megtartjuk
- mondta. Hozzátette, a tantermi oktatás visszavezetése nincs napirenden, azonban akár egyéni, akár kiscsoportos felkészítésre lehetőség van.
Arról is beszélt a miniszter, hogy időközben elkészült a megújult Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez illeszkedő érettségi szabályozás, amely a 2023–2024-es tanévtől lép életbe. Ennek általános rendelkezései már megjelentek, a részletes követelményeket – amelyek kidolgozása folyamatban van – később teszik közzé.
Szerinte az viszont már most biztos, hogy akkortól "az érettségi még inkább épít majd a diákok kreativitására, valamint a projektmunkákra, tehát megerősíti a kornak megfelelő pedagógiai módszereket".
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
