Pontszámító kisokos: ilyen többletpontokat kaphattok a 2021-es felvételin

Kik és miért kaphatnak többletpontokat a 2021-es felvételin? Hogyan számolják őket és meddig kell beküldeni, hogy jogosultak legyetek a többletpontokra? Minden kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

A többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet abban az esetben is, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjaitok összege ezt meghaladná. A többletpontokat két csoportra lehet osztani:

  • jogszabály alapján – az előírt feltételek teljesítése esetén – kötelezően adandó többletpontok (emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, nyelvtudásért, esélyegyenlőségért),
  • képzési területenként adható többletpontok (tanulmányi és művészeti versenyeredmények alapján, szakképesítés vagy sporteredmény) alapján.

Hogyan számolják a pontokat?

A felsőoktatási felvételi eljárásban nem lehet ugyanazt az eredményt többször értékelni: például ha ugyanazon jogcímen, de több eredmény alapján (pl. nyelvtudás: ugyanazon nyelvből közép- és felsőfokú nyelvvizsga) is jogosultak lennétek többletpontra, akkor a legkedvezőbb esetet veszik figyelembe.

Már most érdemes elkezdeni a dokumentumok összegyűjtését

Többletpontot kizárólag az kaphat, aki az erre vonatkozó jogosultságát a benyújtandó dokumentumokról szóló szabályoknak megfelelően, külön felszólítás nélkül a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg – vagy amennyiben az igazoló dokumentum azt követően áll rendelkezésére, legkésőbb 2021. július 8-ig feltölti az e-felvételibe.

A 2021-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.