A kerettantervben nem található ismereteket kérnének az új töriérettségikben

Elfogadhatatlannak tartja a Történelemtanárok Egylete (TTE) az érettségi vizsga tervezett változtatását. A szakmai szervezet meg sem kapta véleményezésre ezt a fontos szakmai anyagot.

  • Eduline

Elfogadhatatlanak tartjuk, hogy az új, 2024-től érvényes érettségi szabályozásról, annak tartalmi tényezőiről sem történik valamennyi szakmai szervezet véleményét kikérő érdemi egyeztetés

- írja a TTE friss közleményében. Szerinrük több évtizedes visszalépést jelent, hogy az érettségi vizsga tematikája a korábbi szabályozáshoz képest – az emelt szintű érettségin számos új, a kerettantervben nem található konkrét ismeret előírásával – jelentősen nagyobb hangsúlyt helyez a lexikális tudásra. Például az 5. témakörhöz plusz 142 lexikai elem került.

Ezzel pedig szükségképpen háttérbe szorítja az időt, energiát igénylő, gondolkodtató és forrásokat elemeztető tanítást.

Hangsúlyozzák, hogy az emelt szintű új elvárások nem csak a 12. évfolyamon emelt szinten vizsgázók számára jelentenek plusz követelményt, hanem befolyásolják a középiskolai tanítás-tanulás egészét is, hiszen a diákok nem a középiskola elején döntik el, milyen szinten érettségiznek, a vizsgán pedig olyat is számon kérnek, ami a kerettantervben nem szerepel. Ezt külön aggályosnak tartják.

Kifogásolják a politikatörténeti témák arányának növelését, mivel ez szerintük ellentétes a korszerű történelemtanítás trendjével, egyszersmind az életmódtörténet visszaszorulása megnehezíti a múltban élt emberek életének megismerését, megértését.

Az is kérdéses - írják a közleményükben -, hogy a jelentős többletadatot mikor és hogyan fogják megtanulni a diákok a kerettantervi órakeretben. Az érettségi vizsga tervezett változtatását elfogadhatatlannak tartják. Szakmai vitát várnak, majd széles körben elfogadott, korszerű anyag kidolgozását.

Korábban a Magyartanárok Egyesülete is kiadott egy állásfoglalást az új szabályokkal kapcsolatban. A 2024-től érvényes magyarérettségi terve is több évtizedes visszalépés a jelenlegi szabályokhoz képest. Erről bővebben itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

PSZ: „Bármilyen egyedi, szupertehetséges pedagógus bekerül egy rosszul működő intézménybe, halálra van ítélve”

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.

Új igazgatói pályázatot írnak ki a csömöri iskolában: egy szülő csuklószorításról és megalázó büntetésekről beszélt Bátovszky János kapcsán

Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.

Totyik Tamás: Olyan iskolabezárási és óvoda-összevonási hullám jöhet, ami alapjaiban rengetheti meg a közoktatást

Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.

@eduline.hu

Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár

♬ eredeti hang - eduline.hu