Miért jár többletpont a felvételin a jelentkezési határidő után?

És meddig kell feltöltenetek a pluszpontok igazolásáról szóló dokumentumokat? Újabb fontos kérdésekre válaszoltunk.

  • Eduline

Most hétfőn - azaz február 15-én - éjfélkor járt le a felvételi jelentkezési határideje, ami egyben azt is jelenti, hogy eddig kellett leadnotok azokat a dokumentumokat, amelyek már a rendelkezésetekre állnak.

Ez a többletpontok igazolásásra is igaz, tehát amit csak lehetett, azt a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg már fel kellett töltenetek az E-felvételibe. Viszont akkor sem kell kétségbeesnetek, ha csak a következő hónapokban áll majd rendelkezésetekre az igazoló dokumentum - például most fogtok majd nyelvvizsgázni - mivel ezeket legkésőbb 2021. július 8-ig tudjátok majd feltölteni a rendszerbe.

Éppen ezért érdemes végiggondolni, miért is jár pluszpont a felvételin.

Maximum 100 pont jár az emelt szintű érettségiért 

Az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért többletpont jár, abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Az adott alapképzési szakon, osztatlan mesterképzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont kapható, vagyis, ha két tárgyból is van emeltetek, akkor már ki is maxoltátok a pluszpontokat - mivel a többletpontok összege idén sem lehet több 100 pontnál, vagyis ha valamilyen oknál fogva többre lennétek jogosultak, akkor is maximum 100 ponttal számolhattok.

Maximum 40 pont jár a nyelvtudásért 

Államilag elismert, komplex középfokú (B2) nyelvvizsgáért 28 pontot, felsőfokú (C1) nyelvvizsgáért pedig 40 többletpontot kaphattok. Fontos, hogy a nyelvtudásért 40 pont a maximum, vagyis hiába van például két B2-es nyelvvizsgátok, amiért 28+28 pont járna, akkor is csak 40 pontot fognak nektek elszámolni. Illetve azt is érdemes tudnotok, hogy ha idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosultak lennétek többletpontra, akkor azt csak egyszer, a számotokra kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen fogjátok megkapni. 

Esélyegyenlőség jogcímen maximum 40 pontot kaphattok 

A felvételin többletpontra jogosult a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő, illetve a gyermeket gondozó jelentkező. Azt, hogy utóbbi esetében pontosan mikor kaphattok pluszpontokat, itt nézhetitek meg.

Fontos, hogy ezeken a jogcímeken akkor kaphattok többletpontot, ha a felvételi tájékoztató megjelenése és 2021. július 8. közötti időszak során teljesítitek az adott jogcím feltételeit, és mindezt igazolni is tudjátok. 

Felsőoktatási szakképzés - maximum 32 pont 

A felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél után, amennyiben a pontszámítás nem az oklevélből történik – azonos képzési terület szakjára történő továbbtanulás esetén –, 32 többletpont jár.

Szakképesítés - maximum 32 pont 

A 2021. évi általános eljárástól kezdődően legfeljebb egy, a szakképesítést igazoló bizonyítvány vagy a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevél alapján kaphattok 32 többletpontot, ha szakiránynak megfelelően tanultok tovább - ezt ebben a táblázatban tudjátok ellenőrizni. Ezzel a pluszpont szerzési lehetőséggel csak akkor tudtok élni, ha az érettségi pontotokat nem a szakmai vizsgátok alapján számították.

Fontos, hogy többletpont kizárólag az Országos Képzési Jegyzék szerinti 54-es vagy 55-ös szakmaszámú OKJ-bizonyítványban vagy szakgimnáziumban oktatható szakképesítést igazoló bizonyítványban vagy középfokú szakképzettséget tanúsító oklevélben igazolt szakképesítés alapján kapható. És csak abban az esetben jár pluszpont, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak - ennek szintén ebben a táblázatban tudtok utánanézni.

Tanulmányi és művészeti versenyeredmények 

A különböző tanulmányi, művészeti és szakmai versenyeken szerzett eredményekért (például OKTV, TUDOK) eredményektől és versenyektől függően egészen eltérő pontokat kaphattok - ezekről itt olvashattok bővebben.

Sporteredmény 

Ha a NOB (Nemzeti Olimpiai Bizottság) által elismert sportágakban jeleskedtetek, akkor is kaphattok 10-50 pontot az eredményetektől függően, de legfeljebb egyet számítanak be, mégpedig azt, amelyik számotokra a legkedvezőbb. Azt, hogy pontosan milyen sporteredményért és hány pontot kaphattok, itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.