Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Önéletrajz, motivációs levél, orvosi igazolás - ez csak néhány dokumentum azok közül, amit a felsőoktatási intézmények kérhetnek tőletek a kötelező papírokon kívül. Mutatjuk a teljes listát.
Az itt található dokumentumtípusokat nem mindenkinek kell leadnia a jelentkezéshez, ezek intézményspecifikusak, azaz a felsőoktatási intézmények külön megadhatták, mint a jelentkezéshez csatolandó egyéb szükséges dokumentumokat.
Betöltött munkakör igazolása
Erre azért van szükség, mert egyes képzéseken csak bizonyos munkakörben megszerzett gyakorlat esetén lehet jelentkezni, illetve felmentést kérni az alkalmassági vizsga alól.
Orvosi igazolások
Amennyiben egészségügyi (orvosi) igazolás szükséges a jelentkezéshez, arról a Felvin, az Egyetemek, főiskolák menüpontban, az intézményi meghirdetéseknél tudtok tájékozódni.
Önéletrajz, motivációs levél
Ez egy saját magatokról, legfontosabb adataitokról és tevékenységeitekről szóló beszámoló. Csak akkor kell beküldeni, ha azt az adott intézmény kifejezetten kéri. Ha kézzel írott vagy szakmai önéletrajzra van szükség, azt az intézmény külön jelzi.
Szakmai tevékenység igazolása
Egyes mesterképzéseknél többletpontot érnek a szakmai tevékenységek, eredmények, úgyhogy ennek is érdemes utánajárnotok. Itt ilyesmikre kell gondolni, hogy publikációs és kutatási tevékenységek, egyéb közéleti, közigazgatási, közszolgálati és szakmai tevékenységek és gyakorlatok, illetve országos és nemzetközi szakmai versenyeken elért eredmények stb.
Szakirányú továbbképzés igazolása
A szakmai tevékenységhez hasonlóan egyes mesterképzéseknél a szakirányú továbbképzésekért is járhat többletpont, továbbá a szakfordító vagy szakfordító és tolmács képzés befejezéseként kiállított oklevél, képesítő bizonyítvány nyelvvizsgának felel meg.
Van, amit a jelentkezési határidő után már nem kell igazolni
Egyes képzéseken már február 15. előtt tartottak előalkalmassági vizsgákat, így még a jelentkezési határidő előtt kiderült, alkalmasak vagytok-e az adott szakra vagy sem. Az előalkalmasságin szerzett igazolást már csatolni is kellett a felvételihez. Ugyanakkor abban az esetben sem kell kétségbeesnetek, ha nem voltatok még ilyen vizsgálaton, mivel erre mindenképpen szükség van, így az intézmény a jelentkezési határidő után is tart alkalmassági vizsgákat. Ennek az eredményét viszont már nem kell külön dokumentummal igazolnotok a felvételiben, mivel azt a felsőoktatási intézmények rögzítik a központi felvételi nyilvántartásba.
Azokat a dokumentumokat, amelyek a jelentkezési határidőig - február 15-ig - még nem álltak a rendelkezésetekre, július 8-ig tudjátok majd pótolni. Ez a többletpontoknál is igaz. Azt, hogy miért jár pluszpont, itt nézhetitek meg.
A 2021-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).