Önéletrajz, motivációs levél, orvosi igazolás - ez csak néhány dokumentum azok közül, amit a felsőoktatási intézmények kérhetnek tőletek a kötelező papírokon kívül. Mutatjuk a teljes listát.
Az itt található dokumentumtípusokat nem mindenkinek kell leadnia a jelentkezéshez, ezek intézményspecifikusak, azaz a felsőoktatási intézmények külön megadhatták, mint a jelentkezéshez csatolandó egyéb szükséges dokumentumokat.
Betöltött munkakör igazolása
Erre azért van szükség, mert egyes képzéseken csak bizonyos munkakörben megszerzett gyakorlat esetén lehet jelentkezni, illetve felmentést kérni az alkalmassági vizsga alól.
Orvosi igazolások
Amennyiben egészségügyi (orvosi) igazolás szükséges a jelentkezéshez, arról a Felvin, az Egyetemek, főiskolák menüpontban, az intézményi meghirdetéseknél tudtok tájékozódni.
Önéletrajz, motivációs levél
Ez egy saját magatokról, legfontosabb adataitokról és tevékenységeitekről szóló beszámoló. Csak akkor kell beküldeni, ha azt az adott intézmény kifejezetten kéri. Ha kézzel írott vagy szakmai önéletrajzra van szükség, azt az intézmény külön jelzi.
Szakmai tevékenység igazolása
Egyes mesterképzéseknél többletpontot érnek a szakmai tevékenységek, eredmények, úgyhogy ennek is érdemes utánajárnotok. Itt ilyesmikre kell gondolni, hogy publikációs és kutatási tevékenységek, egyéb közéleti, közigazgatási, közszolgálati és szakmai tevékenységek és gyakorlatok, illetve országos és nemzetközi szakmai versenyeken elért eredmények stb.
Szakirányú továbbképzés igazolása
A szakmai tevékenységhez hasonlóan egyes mesterképzéseknél a szakirányú továbbképzésekért is járhat többletpont, továbbá a szakfordító vagy szakfordító és tolmács képzés befejezéseként kiállított oklevél, képesítő bizonyítvány nyelvvizsgának felel meg.
Van, amit a jelentkezési határidő után már nem kell igazolni
Egyes képzéseken már február 15. előtt tartottak előalkalmassági vizsgákat, így még a jelentkezési határidő előtt kiderült, alkalmasak vagytok-e az adott szakra vagy sem. Az előalkalmasságin szerzett igazolást már csatolni is kellett a felvételihez. Ugyanakkor abban az esetben sem kell kétségbeesnetek, ha nem voltatok még ilyen vizsgálaton, mivel erre mindenképpen szükség van, így az intézmény a jelentkezési határidő után is tart alkalmassági vizsgákat. Ennek az eredményét viszont már nem kell külön dokumentummal igazolnotok a felvételiben, mivel azt a felsőoktatási intézmények rögzítik a központi felvételi nyilvántartásba.
Azokat a dokumentumokat, amelyek a jelentkezési határidőig - február 15-ig - még nem álltak a rendelkezésetekre, július 8-ig tudjátok majd pótolni. Ez a többletpontoknál is igaz. Azt, hogy miért jár pluszpont, itt nézhetitek meg.
A 2021-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
