Hogyan segítik majd az újranyitás után a középiskolákba visszatérő diákok felzárkózását?

Vajon hogyan tervezi a kormány segíteni azokat a középiskolásokat, akik talán visszatérhetnek majd az iskolákba, de a májusi érettségiig komoly lemaradást kéne behozniuk? A kérdésre válaszolt a minisztérium.

  • Eduline

 "Hogyan kívánja segíteni a Kormány az újranyitás után a középiskolákba visszatérő diákok felzárkózását, tehetséggondozását?" - tette fel a kérdést az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Bencsik János független országgyűlési képviselő. A minisztérium nevében Rétvári Bence államtitkár válaszolt, hangsúlyozva a már jól ismert szabályokat: a középiskolák nincsenek zárva: a tantermen kívüli, digitális munkarendben - az intézményvezető döntése alapján - egyéni és kiscsoportos konzultációk megszervezésére van lehetőség. Tapasztalataink alapján az iskolák nagy része él is ezzel a lehetőséggel - tette hozzá.

Azonban az államtitkár arról nem beszél, hogy az esetleges újranyitás után miként fognak majd segíteni a diákoknak a felkészülésben. Lesznek-e külön felkészítők esetleg online vagy terveznek-e központilag kidolgozni egy tervet arra, hogy a visszatérő középiskolások a maradék pár hónapban felkészülhessenek a májusi vizsgákra. Illetve a válaszból az sem derül ki, hogy a hátrányos helyzetű vagy a távoktatásban leszakadó diákoknak tervez-e a kormány bármilyen központi segítséget adni.

Azt azonban kiemeli az államtitkár, hogy a távoktatás alatt a Nemzeti Köznevelési Portálon mintegy 80, az új nat-hoz kapcsolódó könyvet tettek elérhetővé. Sajnos ez önmagában nem segíti azoknak a felkészülését, akik pont az önálló online oktatásban csúsztak el a tanulással. Valamint hozzáteszi, a minisztérium szerint a távoktatás hatásos, hiszen 2019/2020. tanévben 45%-al csökkent azt előző évhez képest az évismétlések száma és a 2020-as érettségi átlaga is pontosan az előző évi értéket hozta. Bár az igaz, hogy a középszintű eredmények nem romlottak, az emelt szintűek igen: emelt szinten a három fő tantárgy esetében a vizsgaeredmények átlaga az elmúlt négy évben 66 százalék volt, 2020-ban 60 százalék. 

Plusz felkészítés elvárás egyben pluszmunka

Az érettségifelkészítésre a szabályok szerint a 11. osztályban a 30 alapóraszám mellett 4 órát, a 12. évfolyamon a 29 alapóra mellett 5 órát kell fordítani. Akárhogy osztunk és szorzunk, a jelenlegi helyzetben ez nagyon nehezen kivitelezhető. Ha egy osztály a személyes konzultációkat választja, akkor a maximalizált 10 fős létszámkorlátozás miatt azzal is számolni kell, hogy egy átlagos 30 fős osztályban a tanárnak háromszor is meg kell tartania egy adott órát.

Úgy tűnik, a helyzet megoldása megint nem a tanárokon fog múlni, a legtöbb iskola ugyanis igyekszik mindent megtenni a sikeres felkészítés érdekében. „Ezt a többletterhet a tanárok a diákok sikeres felkészítése érdekében vállalják” – szögezte le korábban az Eduline-nak Pásztor Attila, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója is. AZt se felejtsük el, hogy a tanárok persze emellett az alsóbb évfolyamokon is oktatnak, a digitális munkarend pedig önmagában többletmunkát jelent, például az írásbeli munkák egyéni értékelése miatt.

Mindezeknek köszönhetően az idei évben talán még megterhelőbb az érettségizőknek a felkészülés - mentálisan is. Ebben a témában pszichológusokkal készített interjúnkat itt olvashatjátok el:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.