Vajon hogyan tervezi a kormány segíteni azokat a középiskolásokat, akik talán visszatérhetnek majd az iskolákba, de a májusi érettségiig komoly lemaradást kéne behozniuk? A kérdésre válaszolt a minisztérium.
"Hogyan kívánja segíteni a Kormány az újranyitás után a középiskolákba visszatérő diákok felzárkózását, tehetséggondozását?" - tette fel a kérdést az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Bencsik János független országgyűlési képviselő. A minisztérium nevében Rétvári Bence államtitkár válaszolt, hangsúlyozva a már jól ismert szabályokat: a középiskolák nincsenek zárva: a tantermen kívüli, digitális munkarendben - az intézményvezető döntése alapján - egyéni és kiscsoportos konzultációk megszervezésére van lehetőség. Tapasztalataink alapján az iskolák nagy része él is ezzel a lehetőséggel - tette hozzá.
Azonban az államtitkár arról nem beszél, hogy az esetleges újranyitás után miként fognak majd segíteni a diákoknak a felkészülésben. Lesznek-e külön felkészítők esetleg online vagy terveznek-e központilag kidolgozni egy tervet arra, hogy a visszatérő középiskolások a maradék pár hónapban felkészülhessenek a májusi vizsgákra. Illetve a válaszból az sem derül ki, hogy a hátrányos helyzetű vagy a távoktatásban leszakadó diákoknak tervez-e a kormány bármilyen központi segítséget adni.
Azt azonban kiemeli az államtitkár, hogy a távoktatás alatt a Nemzeti Köznevelési Portálon mintegy 80, az új nat-hoz kapcsolódó könyvet tettek elérhetővé. Sajnos ez önmagában nem segíti azoknak a felkészülését, akik pont az önálló online oktatásban csúsztak el a tanulással. Valamint hozzáteszi, a minisztérium szerint a távoktatás hatásos, hiszen 2019/2020. tanévben 45%-al csökkent azt előző évhez képest az évismétlések száma és a 2020-as érettségi átlaga is pontosan az előző évi értéket hozta. Bár az igaz, hogy a középszintű eredmények nem romlottak, az emelt szintűek igen: emelt szinten a három fő tantárgy esetében a vizsgaeredmények átlaga az elmúlt négy évben 66 százalék volt, 2020-ban 60 százalék.
Plusz felkészítés elvárás egyben pluszmunka
Az érettségifelkészítésre a szabályok szerint a 11. osztályban a 30 alapóraszám mellett 4 órát, a 12. évfolyamon a 29 alapóra mellett 5 órát kell fordítani. Akárhogy osztunk és szorzunk, a jelenlegi helyzetben ez nagyon nehezen kivitelezhető. Ha egy osztály a személyes konzultációkat választja, akkor a maximalizált 10 fős létszámkorlátozás miatt azzal is számolni kell, hogy egy átlagos 30 fős osztályban a tanárnak háromszor is meg kell tartania egy adott órát.
Úgy tűnik, a helyzet megoldása megint nem a tanárokon fog múlni, a legtöbb iskola ugyanis igyekszik mindent megtenni a sikeres felkészítés érdekében. „Ezt a többletterhet a tanárok a diákok sikeres felkészítése érdekében vállalják” – szögezte le korábban az Eduline-nak Pásztor Attila, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója is. AZt se felejtsük el, hogy a tanárok persze emellett az alsóbb évfolyamokon is oktatnak, a digitális munkarend pedig önmagában többletmunkát jelent, például az írásbeli munkák egyéni értékelése miatt.
Mindezeknek köszönhetően az idei évben talán még megterhelőbb az érettségizőknek a felkészülés - mentálisan is. Ebben a témában pszichológusokkal készített interjúnkat itt olvashatjátok el:
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
