Hogyan számolják a felvételi pontokat, ha már van diplomátok, és alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek? Kötelező-e ebben az esetben az emelt szintű érettségi? Itt vannak a részletek.
Felsőfokú végzettséggel nemcsak mesterszakon, hanem alap- vagy osztatlan képzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen is tanulhattok ingyen, feltéve, ha még van állami ösztöndíjas félévetek. Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimum pontszám - alapképzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 pont - és 400 pont között arányosan állapítják meg. Az összpontszám meghatározásához az így kapott pontszámhoz hozzá kell adni a többletpontokat. Azt, hogy miért kaphattok pluszpontot, itt nézhetitek meg.
Ha felsőfokú oklevél alapján kéritek a pontszámítást, a jelentkezési kérelem csak akkor minősül hiányosnak, ha a jelentkezés során jelzitek (a megfelelő adatok megadásával vagy dokumentum feltöltésével), hogy az érettségi eredményeitek és középiskolai bizonyítványotok alapján is kéritek a pontszámítás elvégzését - teszi hozzá a felvételi tájékoztató. Ebben arra is felhívják a figyelmet, hogy a diploma alapján történő pontszámítás intézményenként, sőt akár szakonként is eltérhetnek, ezért bővebb infókat a Felvin, a meghirdetett szakoknál találtok.
Így is kell egy emelt szintű érettségi?
Jó hír, hogy az oklevél alapján történő pontszámítással általában kiváltható az alap- és osztatlan szakok bemeneti követelménye, az emelt szintű érettségi. Ezt csak akkor kell teljesíteni, ha a benyújtott oklevél nem vehető figyelembe az adott szakon a pontszámításnál - olvasható a tájékoztatóban.
A 2021-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
