Felvételi szabályok: 40 szak, ahol 2021-ben is előzetes ponthatárokat húztak

Tavaly csökkentek az előzetes ponthatárok és a felvételizők nagy szerencséjére idén sem változtak sokban, azonban a képzések összetétele egy kicsit megváltozott. Mutatjuk, kiknek kell megugrani ezeket a ponthatárokat.

  • Eduline

Mi az az előzetes ponthatár?

Ezeket a ponthatárokat azoknak a felvételizőknek kell megugraniuk, akik a listában szereplő szakokra jelentkeznek. Nem számít melyik egyetemen jelöltétek meg a képzést, minden esetben vonatkozik rátok. Az érintett 40 szakon csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt.

Előzetes vagy végleges? Az elmúlt években többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárokon változtattak a ponthatárhúzáskor, a legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt pár ponttal emelkedett a limit, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett.

Mennyi az annyi?

Kereskedelem és marketing, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, gazdálkodási és menedzsment - többek között ilyen szakokon állapítottak meg 2021-ben is előzetes ponthatárokat.

A tavalyi csökkentés után, amikoris 400 pontban maximalizálták az előzetes ponthatárokat, idén sincsen 400-nál magasabb előzetes ponthatár. Ebben a táblázatban megnézhetitek, melyik szakokon és hány ponttal kel számolnotok:

Mi a különbség az előzetes ponthatár és a minimumponthatár között?

A minimumponthatárt egyetemtől és szaktól függetlenül el kell érnetek, ha szeretnétek egyetemen tanulni. Ha az adott képzési szint minimumponthatárát nem éritek el, akkor nem csak állami ösztöndíjas képzésen nem tanulhattok, önköltséges formában sem kezhetitek el az egyetemet. Ezzel szemben az előzetes ponthatárok csak a fenti szakokra (persze egyetemtől függetlenül) és csak az állami ösztöndíjas képzésekre felvételizőkre vonatkoznak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.