Bekerülhettek az egyetemre, ha nem éritek el a 45 százalékot az emelt szintű érettségin?

Arról már számtalanszor írtunk, 2021-ben is kötelező legalább egy emelt szintű érettségi ahhoz, hogy egy alap- vagy osztatlan képzésre bekerülhessetek. De mi történik akkor, ha ez nem úgy sikerül, ahogy tervezitek?

  • Eduline

Természetesen attól még lehet sikeres a felvételitek és bekerülhettek a felsőoktatásba, ha nem éritek el a 45 százalékot az emelt szintű érettségin. Ez a százalék ugyanis a többletpontok szempontjából fontos, hiszen minimum ennyit kell elérnetek ahhoz, hogy 50 többletpontot kapjatok. De ez sem jár minden esetben, ugyanis a 45 százalékos eredményen kívül az is fontos, hogy a felvételin az adott tárgyból számítsák az érettségi pontokat. Azt, hogy a választott szakotokon idén miből kérnek emelt szintű vizsgát itt nézhetitek meg.

Arról azonban nem szabad megfeledkeznetek, hogy az emelt szintű érettségi vizsgátok is csak akkor sikeres, ha legalább 25 százalékot elértetek. Illetve akárcsak középszinten, itt is érvényes az a szabály, hogy külön-külön az írásbelin és a szóbelin is - az idegen nyelvi érettségi vizsgán pedig mind az öt vizsgarészből - el kell érnetek 12 százalékot. Az ötöshöz a pontok 60 százalékát kell megszereznetek.

Az emelt szintű érettségi százalékait és osztályzatait itt nézhetitek meg:

Emelet szintű érettségi
60-100%jeles (5)
47-59%jó (4)
33-46%közepes (3)
25-32%elégséges (2)
0-24%elégtelen (1)

Az érettségikre 2021. február 15-ig jelentekezhettek az Oktatási Hivatal (OH) oldalán közzétett jelentkezési lap kitöltésével. Ezeket innen tudjátok elérni. Azt, hogy kiknek nem ingyenes a vizsga, és ebben az esetben mennyit kell fizetni közép- és emelt szinten tárgyanként, itt nézhetitek meg.

A napokban az OH azt is nyilvánosságra hozta, milyen szabályok és ajánlások vonatkoznak majd az idei májusi vizsgákra. Ezeket itt olvashatjátok el.A 2021-es vizsgákkal kapcsolatos legfrissebb híreket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.