Arról már számtalanszor írtunk, 2021-ben is kötelező legalább egy emelt szintű érettségi ahhoz, hogy egy alap- vagy osztatlan képzésre bekerülhessetek. De mi történik akkor, ha ez nem úgy sikerül, ahogy tervezitek?
Természetesen attól még lehet sikeres a felvételitek és bekerülhettek a felsőoktatásba, ha nem éritek el a 45 százalékot az emelt szintű érettségin. Ez a százalék ugyanis a többletpontok szempontjából fontos, hiszen minimum ennyit kell elérnetek ahhoz, hogy 50 többletpontot kapjatok. De ez sem jár minden esetben, ugyanis a 45 százalékos eredményen kívül az is fontos, hogy a felvételin az adott tárgyból számítsák az érettségi pontokat. Azt, hogy a választott szakotokon idén miből kérnek emelt szintű vizsgát itt nézhetitek meg.
Arról azonban nem szabad megfeledkeznetek, hogy az emelt szintű érettségi vizsgátok is csak akkor sikeres, ha legalább 25 százalékot elértetek. Illetve akárcsak középszinten, itt is érvényes az a szabály, hogy külön-külön az írásbelin és a szóbelin is - az idegen nyelvi érettségi vizsgán pedig mind az öt vizsgarészből - el kell érnetek 12 százalékot. Az ötöshöz a pontok 60 százalékát kell megszereznetek.
Az emelt szintű érettségi százalékait és osztályzatait itt nézhetitek meg:
| Emelet szintű érettségi | |
| 60-100% | jeles (5) |
| 47-59% | jó (4) |
| 33-46% | közepes (3) |
| 25-32% | elégséges (2) |
| 0-24% | elégtelen (1) |
Az érettségikre 2021. február 15-ig jelentekezhettek az Oktatási Hivatal (OH) oldalán közzétett jelentkezési lap kitöltésével. Ezeket innen tudjátok elérni. Azt, hogy kiknek nem ingyenes a vizsga, és ebben az esetben mennyit kell fizetni közép- és emelt szinten tárgyanként, itt nézhetitek meg.
A napokban az OH azt is nyilvánosságra hozta, milyen szabályok és ajánlások vonatkoznak majd az idei májusi vizsgákra. Ezeket itt olvashatjátok el.A 2021-es vizsgákkal kapcsolatos legfrissebb híreket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
