Mi számít egy jelentkezési helynek, és mi történik, ha több képzést is szeretnétek megjelölni? Fontos kérdésekre válaszolunk.
A felsőoktatási felvételi eljárás során alapvetően három helyre jelentkezhettek ingyenesen. Van azonban egy kiskapu, ugyanis ha ugyanannak a jelentkezési helynek az államilag támogatott és önköltséges formáját is megjelölitek - azaz megegyezik az intézmény, a kar, a szak, a képzési szint, a munkarend, a képzési hely és nyelv, csak a finanszírozási forma tér el -, akkor ezt ugyan két sorban kell feltüntetni a jelentkezéskor, ám az eljárási díj szempontjából ez egy jelentkezési helynek minősül.
Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen hat helyre is jelentkezhettek ingyenesen, ha a három díjmentesen megjelölhető képzésnek az állami ösztöndíjas és az önköltséges formáit is megjelölitek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az egymáshoz tartozó állami ösztöndíjas és önköltséges képzéseknek feltétlenül egymás után kell állniuk az általatok felállított sorrendben. Azaz megtehetitek például, hogy első három helyen megjelölitek a három képzés államilag támogatott formáját, majd a negyedik helytől veszitek ezeknek az önköltséges változatát.
Mi van, ha ennél is több képzést szeretnétek megjelölni?
A további jelentkezési helyek számától függően kiegészítő eljárási díjat kell fizetnetek, az Oktatási Hivatal számlaszámára banki átutalással, vagy bankkártyás fizetéssel - áll a felvételi tájékoztatóban. Ennek összege - a három képzés megjelölése után - további jelentkezési helyenként 2000-2000 forint. A befizetési határidő pedig megegyezik a jelentkezési határidővel, azaz 2021. február 15.
Külön eljárási díj is lehet
A felsőoktatási intézmények, amennyiben pályaalkalmassági, gyakorlati, illetve mesterképzésben felvételi vizsgát tartanak, ezért külön eljárási díjat kérhetnek, amelyet a felsőoktatási intézményhez kell befizetnetek. A befizetés módjáról, határidejéről az érintett intézménytől kaptok tájékoztatást (általában a vizsgabehívóban).
A külön eljárási díj összegét és a befizetési határidőt itt nézhetitek meg.
A 2021-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
