Mi számít egy jelentkezési helynek, és mi történik, ha több képzést is szeretnétek megjelölni? Fontos kérdésekre válaszolunk.
A felsőoktatási felvételi eljárás során alapvetően három helyre jelentkezhettek ingyenesen. Van azonban egy kiskapu, ugyanis ha ugyanannak a jelentkezési helynek az államilag támogatott és önköltséges formáját is megjelölitek - azaz megegyezik az intézmény, a kar, a szak, a képzési szint, a munkarend, a képzési hely és nyelv, csak a finanszírozási forma tér el -, akkor ezt ugyan két sorban kell feltüntetni a jelentkezéskor, ám az eljárási díj szempontjából ez egy jelentkezési helynek minősül.
Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen hat helyre is jelentkezhettek ingyenesen, ha a három díjmentesen megjelölhető képzésnek az állami ösztöndíjas és az önköltséges formáit is megjelölitek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az egymáshoz tartozó állami ösztöndíjas és önköltséges képzéseknek feltétlenül egymás után kell állniuk az általatok felállított sorrendben. Azaz megtehetitek például, hogy első három helyen megjelölitek a három képzés államilag támogatott formáját, majd a negyedik helytől veszitek ezeknek az önköltséges változatát.
Mi van, ha ennél is több képzést szeretnétek megjelölni?
A további jelentkezési helyek számától függően kiegészítő eljárási díjat kell fizetnetek, az Oktatási Hivatal számlaszámára banki átutalással, vagy bankkártyás fizetéssel - áll a felvételi tájékoztatóban. Ennek összege - a három képzés megjelölése után - további jelentkezési helyenként 2000-2000 forint. A befizetési határidő pedig megegyezik a jelentkezési határidővel, azaz 2021. február 15.
Külön eljárási díj is lehet
A felsőoktatási intézmények, amennyiben pályaalkalmassági, gyakorlati, illetve mesterképzésben felvételi vizsgát tartanak, ezért külön eljárási díjat kérhetnek, amelyet a felsőoktatási intézményhez kell befizetnetek. A befizetés módjáról, határidejéről az érintett intézménytől kaptok tájékoztatást (általában a vizsgabehívóban).
A külön eljárási díj összegét és a befizetési határidőt itt nézhetitek meg.
A 2021-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nappalisoknak havi 50 ezer, a levelezős és estis egyetemistáknak akár 100 ezer forintba is kerülhet a KATA 2027-től. De mi indokolja, hogy éppen azok a hallgatók fizethetnek többet, akik a munkavégzés miatt választották a részidős képzést? A KATA átalakításáról szóló törvénytervezet ugyanis csak a nappalisokat sorolja a hallgatói jogviszonyuk alapján a kedvezőbb adózási kategóriába.
Az ELTE oktatója szerint az egyetemi közösségben tudtak arról, hogy Hankó Balázs telefonon jelezte rosszallását az oktatók kormánykritikus megszólalásai miatt.
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Milyen tantárgyakat tanítsanak, és mennyi tananyagot kelljen elsajátítaniuk a diákoknak? A Civil Közoktatási Platform (CKP) reformjavaslata szerint ezekről jóval nagyobb beleszólással dönthetnének maguk az iskolák. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag eltörölné a kerettanterveket, jelentősen csökkentené a kötelező tananyagot, és a tantárgyak kijelölését is az intézményekre bízná.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
